Tisztelet az elhurcolt zsidó mártíroknak

A Váci Zsidó Hitközség és Vác Város Önkormányzata meghívására június 5-én kegyeleti eseményen vehettek részt az egybegyûltek a zsinagógában a váci és a tágabb régióban élõ zsidóság deportálásának 75. évfordulójára emlékezve.

A kegyeleti esemény bevezetéseként Ruzicska László színmûvész elõadta Radnóti Miklós: VII. ecloga címû mûvét, késõbb pedig részletet olvasott fel Turai Jánosnak, a Váci Zsidó Hitközség elnökének a város és a szûkebb régió zsidósága sorstörténetét összefoglaló kötetébõl.
Fördõs Attila polgármester kiemelte: a vészkorszakra emlékezve tudatosítani kell a kisebbségek iránti felelõsségvállalás fontosságát, illetve azt is, hogy nem szabad elnézni még egy félreérthetõ kézmozdulatot, elejtett kirekesztõ szóbeli utalást sem.

- A jövõnk függ attól, hogy el tudjuk-e kerülni a végletes belsõ egymásnak feszülést akár politikai alapon, meg kell találnunk a közös hangot magunk között és a velünk együtt élõ kisebbségeinkkel együtt - fogalmazott a városvezetõ.

Turai János, a Váci Zsidó Hitközség elnöke házigazdaként kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben sokat tehettek az emlékek megõrzéséért, a hagyományok ápolásáért, ugyanakkor további hathatós segítséget kért ezen küldetésük teljesítéséhez.
Rétvári Bence országgyûlési képviselõ, minisztériumi államtitkár emlékeztetett: a zsidóságnak és a keresztényeknek ma a világ számos pontján közös sorsa az üldöztetés, és az a veszély fenyeget, hogy ha Európa nem tud védekezni, akkor az öreg kontinens sem jelenthet menedéket a jövõben.

- Figyelmeztetõ jel, hogy kontinensünk számos országában már el kell rejteni a zsidó jelképeket az antiszemitizmus itt eleddig kevésbé ismert formájának megjelenése miatt, és tudatosítanunk kell, hogy a kontrollálatlan migráció folyományaként ugyanez a fenyegetettség veszélyeztetheti a keresztényeket is - emelte ki a politikus.

Zárszóként pedig köszönetet mondott Turai Jánosnak, hogy folyamatosan felhívja a figyelmet a zsidó értékek és hagyományok megbecsülésének fontosságára.

Schmitt Pál Péter, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelõs helyettes államtitkár kiemelte: nagyon fontos, hogy hazánkban zéró tolerancia van érvényben a kirekesztõ, gyûlöletkeltõ megnyilvánulásokkal kapcsolatban.

- Felhívom a figyelmet, hogy a kormány februárban határozatot hozott a Nemzetközi Holokauszt Megemlékezési Szövetség (IHRA) által kidolgozott antiszemitizmus-definíció alkalmazásának elõmozdításával kapcsolatban. Ez azt is jelenti, hogy kiemelt állami feladat minél szélesebb körben megismertetni a zsidóság történelmét és hagyományait, szem elõtt tartva, hogy ezen ismeretek terjesztése lehetõséget ad az antiszemitizmus és az ehhez kapcsolódó negatív nézetek visszaszorítására is - emlékeztetett a kormánytisztviselõ.

Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége igazgatója így fogalmazott-figyelmeztetett: "Nekünk zsidóknak rendre felróják, hogy állhatatosan felemlegetjük meghurcoltatásunkat és nem használjuk a felejtés gyógytapaszát. Nos, a zsidóság kész megbocsájtani, de nem feledhetünk és a társadalomnak sem szabad felednie. Már csak azért sem, mert ha a holokauszt bûnétõl eltekintünk, az azzal fenyeget, hogy a történelem ismételheti önmagát".

Feldmájer Péter regionális vezetõ kiemelte: a magyarországi és az európai zsidóság többségének nem adatott meg, hogy méltó örök nyughelyük legyen, tehát múlhatatlan kötelesség emlékük tisztelete, amiben szavai szerint Vác élen jár, hiszen a város a már hagyományos megemlékezéssel voltaképp visszafogadja elhurcolt és mártír sorsra jutott zsidó polgárait.