A Vácról és környékérõl elhurcolt zsidókra emlékeztek

A váci és a tágabb régió zsidósága deportálásának 72. évfordulója alkalmából a város önkormányzata, a Váci Zsidó Hitközség és a Duna-Ipoly-Galga Regionális Holokauszt Oktató-Kutató Központ által szervezett megemlékezésen Fördõs Attila polgármester köszöntõjében kiemelte: az az állam, amely nem tudja megvédeni állampolgárait, vallási és etnikai kisebbségeit, gyenge és jövõképe kétes.

Hozzátette még, hogy lehet a gyengeséget geopolitikai, ideológiai indokokkal megmagyarázni, de a gyenge és az erõs állam viszonylatában az alapvetõ mozgatórugó a félelem. A gyenge állam törvényeket hoz, hogy kordában tudja tartani az erõseket, az erõs állam pedig fél a gyengétõl, annak bizonytalanságától és kiszámíthatatlanságától. Ezért történhetett meg, hogy az elsõ világháború gyõztes hatalmai a harmincas évek náci Németországával kapcsolatban félelembõl mindig halogató politikát folytattak.

A polgármester szerint ezért történhetett meg az is, hogy 1944-ben a náci Németország a gyenge Magyarországot megszállhatta, és a gyengeség közremûködésbe csapott át, a végeredmény pedig százezrek elhurcolása, megsemmisítése lett.

Fördõs Attila hangsúlyozta: minden évben meg kell emlékezni arról, mi történt a múltban, és a keresztényeknek, valamint az ebben a szellemiségben politizálóknak mindig le kell leplezniük "a kardcsörtetõ akaratokat" és a gyengék mellé kell állniuk, ki kell egyenlíteni az erõviszonyokat, mert csak ez lehet a garanciája a békének és annak, hogy soha többé nem következik be a holokauszthoz hasonló eseménysor.
Galik Gábor, a Miniszterelnökség fõosztályvezetõje arról beszélt, hogy a jövõ érdekében szükséges a megemlékezés, jelentõs erõfeszítéseket kell tenni egy olyan emlékezetkultúra kialakítására, amely törekszik a méltó megemlékezésre és a jövõ nemzedékei elé a mártírok bátorságát állítja példaként.

Mint mondta, a 175 éves Váci Zsidó Hitközséget csaknem teljesen megsemmisítette a zsidóüldözés. A vészkorszak és a második világháború okozta sebeket gyógyítani kell, ezért támogatta a kormány a helyi zsidó temetõ megmentését 2014-ben, és járul hozzá a zsinagóga további fejlesztéséhez - mutatott rá.

Turai János, a Váci Zsidó Hitközség elnöke hangsúlyozta: a 19-20. század fordulóján Magyarország sok nemzetiség, népcsoport otthona volt, így a zsidóké is, akik soha nem különültek el a nemzettõl, ameddig engedték, a zsidóság a nemzet szerves alkotórésze volt. Közölte: Magyarország soha nem látott fejlõdésen ment át ekkoriban, de ez az idõszak rövidnek bizonyult, a harmincas évektõl elkezdték hátrányosan megkülönböztetni a zsidókat.
Vácon ebben az idõben két hitközség mûködött, két zsinagóga és elemi polgári iskola volt itt, tudós rabbik tevékenykedtek a városban - idézte fel. Emlékeztetett: a városban fellendült a gazdasági és a kulturális élet, sorra nyíltak az üzletek, kezdték meg mûködésüket vállalkozások, soha nem látott fejlõdésen ment át a város, amely a térség fontos központjává vált.

Turai János közölte: a holokauszt azonban a térség zsidóságának 95 százalékát elpusztította, és ma már csak szórványban élnek itt zsidók.
A hitközség elnöke végül köszönetet mondott a kormánynak, a városnak és a régiónak, amiért támogatják törekvéseiket, segítenek ápolni a mártírok emlékét, azt, hogy értelmetlen halálukról megemlékeznek.