Vác Város közigazgatási területén INGYENESSÉ vált a parkolás a közterületeken. Részletek a www.vac.hu honlapon, a közéleti hírekben található.

Látnivalók, turizmus

Ugrás Vác Térképére

Ugrás Vác Belváros Turisztikai Térképére

 

Vác mûemlékei és nevezetességei

A Március 15. tér a város fõtere, ami az egymást keresztezõ fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött létre a város kereskedelmi és közigazgatási központja. A tér sajátos, háromszögû alaprajzát a XIII. században - a tatár pusztítást követõen - Vácra érkezõ német telepesek építkezéseinek köszönhetjük. A betelepülõk szülõföldjük hagyományainak megfelelõ életteret alakítottak ki városrészükben. A tér végleges formáját az 1760-as években nyerte el, amikor közepérõl lebontották a fél évezredet átélt, már rossz állapotban lévõ Szent Mihály templomot. A XVIII. században épültek a legszebb középületek és polgárházak. A török idõk csatározásaiban elpusztult középkori házak alapjait, pincéit felhasználták a barokk építõmesterei. A késõbbi átépítések ellenére megõrzõdött az épületegyüttes egységes hangulata. A hetivásárok, a piac helye is ez a tér maradt a kezdetektõl 1951-ig. Jelenlegi formáját a 2006 nyarán befejezett átépítéssel nyerte el. A teljes történelmi belváros mûemléki jelentõségû terület.

A fõtér közepén a romkertben a középkori Szent Mihály-templom és annak temetõkertje rajzolódik ki. Ez a templom mintegy fél évezredig állt itt, hozzá viszonyítva alakították a környezõ városrészt. A barokk idõkben hozzáépítésekkel próbálták a kor igényeinek megfelelõ katedrálissá fejleszteni, sikertelenül. Az egyik XVIII. századi altemplomi rész ma üveggel lefedve látható, benne kiállítás mutatja be a templom múltját.

A Kuria (Március 15. tér 20.) a középkorban itt létezõ káptalanház nevét õrzi. Az ennek helyén álló barokk épületet már 1770-ben szállóként említik, sokáig Curia néven mûködött szállodaként, szórakozóhelyként. Homlokzatát a XIX. század végén eklektikus stílusban átépítették. Ma az épület földszintjén a Kuria Galéria található, pincéjében Bormúzeum mûködik.

A Fehérek temploma (Március 15. tér 22.) a fehér ruhát viselõ domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. A szerzetesek templomát és rendházát 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc és a korabeli természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, a templom csak az 1770-es évekre nyerte el mai formáját. Toronysisakja néhány évvel elkészülte után leégett, azóta ilyen egyszerû a torony lezárása. Az egyhajós templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a tér hangulatához, belsõ rokokó díszítése jóval gazdagabb. A templom alatti kriptában fedezték fel 1994 õszén azt a különös épségben megõrzõdött XVIII. századi temetkezõhelyet, melybõl a "váci múmiák" néven közismertté vált leletanyag származik. A kripta különleges leleteit egy kiállításon (Memento Mori) ismerheti meg az érdeklõdõ egy közeli ház (Március 15. tér 19.) kõpincéjében.

A Fehérek temploma oldalhomlokzatán Szent Hedvig szobra magasodik egy kút fölé. Nagy Lajos királyunk lánya, a közelmúltban szentté avatott legendás lengyel királynõ néhány éve lett a Dunakanyar védõszentje.

A Fehérek temploma mögött nyílik a város piaca. Bejáratát a rég megszûnt püspöki malom 1755-bõl származó kõkeretes kapuja díszíti. A fém kapuszárny az eredeti tervrajz alapján készült rekonstrukció. Kedden és pénteken legforgalmasabb a váci piac, de szombat délelõtt is érdemes felkeresni.

A Görög templom bejárata a Március 15. tér 19. szám alatt lévõ barokk épület udvaráról és a Katona Lajos utca felõl egyaránt megközelíthetõ. Az ortodox templomot a városban letelepedett délszláv kereskedõcsaládok építették az 1790-es évek elején. A templom ma kiállító terem.

A Fõtér 19. számú lakóháza alatt egy hétszáz éves kõpincében látható a Memento Mori címet viselõ állandó kiállítás, a váci Fehérek temploma XVIII. századi kriptatemetõjének bemutatója. A kripta valaha fõként a polgárság temetkezõhelye volt, különbözõ életkorú, származású, társadalmi helyzetû városlakók földi maradványait õrizte. A tetemek a különleges klíma eredményeként természetes módon mumifikálódtak, ruháik, velük temetett tárgyaik is meglepõ épségben megmaradtak. A kiállítás a kor temetkezési kultúrája mellett a korabeli élet színes tárgyi világát is bemutatja.

A Városháza (Március 15. tér 11.) a világi barokk legjelentõsebb váci emléke. Egy 1680-ból származó térkép szerint ezen a helyen török fürdõ állt, de az 1718. évi telekkönyv már városházát jelöl. A mai épületet az 1730-as évek közepén kezdték kialakítani, de csak Mária Terézia 1764-es látogatására készült el teljesen. A homlokzaton Jusztíciának, az igazság istenasszonyának szobra látható, tõle jobbra és balra egy-egy fekvõ nõalak az ország- és az építést támogató püspök, Migazzi Kristóf címerét tartja.

Az Irgalmas rendi kórháza (Március 15. tér 7-9.) két barokk épület egybeépítésével jött létre. Az alacsonyabb, a 7. számú eredetileg papnevelde volt, a városban 1763-ban letelepült betegápoló szerzetesek ezt kibõvítve alakították ki a kórházat. Tartozik hozzá egy kápolna is, melyet huszártorony jelöl.

Testvérvárosok kútja néven ismerjük ma a téren felállított díszkutat. Testvérvárosaink címerei díszítik a barátság emlékhelyét. Ezért került fölé Szent János evangelista, a barátság védõszentjének szobra is. (A díszkutat eredetileg Mátyás király születésének fél évezredes ünnepére készülve 1943-ban tervezték felállítani a váciak, de a háborús idõk miatt a reneszánsz idõket idézõ dombormûves díszítése nem valósult meg.)

A Siketnémák Országos Intézete (Március 15. tér 6.) két középkori kanonokház egybeépítésével alakult ki, s a török kiûzése után püspöki palotaként mûködött. 1741-ben felújították, az udvar felé bõvítették. Itt lakott Migazzi püspök vendégeként Mária Terézia a családjával 1764-ben. Miután a püspök új palotába költözött, ez az épület tanintézetként élt tovább, késõbb az angolkisasszonyok zárdája nyert benne elhelyezést, majd katonai célokra használták. 1802-ben Cházár András itt alapította meg az ország elsõ siketnéma intézetét, és a ház azóta is ezt a célt szolgálja.

A A Pannonia ház , az egykor itt mûködött szállóról kapta a nevét. A mai ház épület helyén a középkorban két telek állt, amelynek nyomát két pince õrzi, egyikben a 15. században épített boltíves pincelejáróval. A két telek a 18. században a püspökség tulajdonába került, s az egyesített telkeken a püspökség építette fel a mai épület elõdjét. A 18. század végén itt mûködött az uradalmi kocsma és az Arany Szarvas névre keresztelt vendégfogadó. Az épület földszintjén kereskedés, majd kávéház is mûködött, emeletén bálterem is volt, ahol bálok, mulatságok mellett színházi elõadásokat is tartottak, Petõfi Sándor is megfordult itt. A püspöki uradalom 1889-ben adta el az épületet, amely ezt követõen is szállodaként és vendéglõként üzemelt, de nevét Pannonia házra változtatták. Az elsõ világháború után itt volt a székhelye a Váci Városfejlesztõ Részvénytársaság bor-, sör- és szeszkereskedelmi vállalatának, amely 1925-tõl Pannonia bor-, sör- és szeszkereskedelmi vállalat Tragor Ignác és Tsa néven mûködött tovább.

A második világháború után az emeleten helyezték el a Löwy Sándor kultúrotthont, a földszintre pedig a Kõbányai Sörgyár irodái és raktára költözött. 1958-ban az emeleti nagyteremben mozit alakítottak ki. 1980/85-ben az épületet felújították és átépítették, illetve bõvítették. 2009 óta a Pannonia a VÁCI ÉRTÉKTÁR Közérdekû Muzeális Gyûjtemény kiállításainak és programjaink ad otthont. www.ertektar.vac.hu

A Nagypréposti palotát (Március 15. tér 4.) a XVIII. század közepén Würth Ferenc nagyprépost építtette. Ebben a házban lakott késõbb a mindenkori nagyprépost, a káptalan feje, a püspök tanácsadója. A kõkeretes kapu felett kovácsoltvas erkély látható, a háromszögû oromzat szobrokkal és vázákkal díszített. Az igényesen felújított épületben kapott helyet a Váci Egyházmegyei Gyûjtemény.

Városunk fõterét északról a Bécsi kapu zárta a középkorban. Ez a monumentális kaputorony a régi városképeken, metszeteken is feltûnõ építmény, maradványait Mária Terézia látogatására készülve bontották el. Az egykori kapu rekonstrukciója az eredeti romok felett a tér legutóbbi felújítása során épült meg, a rajta álló zászlók egykori magasságát jelzik.

A Kõkapu (Köztársaság út 69.sz. épület elõtt) az országban egyedülálló mûemlék. A késõbarokk-klasszicizáló diadalívet Migazzi püspök építtette Canevale Franciaországban tanult bécsi udvari építész tervei szerint Mária Terézia fogadására az akkori "Püspök-Vác" határában.

A Fegyház (Köztársaság u. 64-66.) épületét Migazzi Kristóf püspök eredetileg nemesifjak konviktusának készíttette, és Mária Terézia királynõ tiszteletére Theresianum-nak nevezte el az intézményt. 1808-tól a Ludovika Akadémia mûködött benne, börtönként 1855 óta üzemel. A régi épületrészt késõbb körbeépítették, többször átalakították, udvarán egy neogótikus börtönkápolna épült.

A Hegyes torony (Liszt Ferenc sétány 12.) a középkori városfal legészakibb saroktornya. Vác egyetlen épen fennmaradt középkori építménye ma lakóépület.

A neológ irányzat számára épített váci Zsinagóga az Eötvös utcában található. Alois Cacciari olasz származású helyi építõmester tervei szerint 1861-64 között készült latinos romantikus stílusban, felújítása a közelmúlt eredménye.

A Piarista templom (Szentháromság tér) alapjait 1725-ben rakták le, 1745-re készült el. Tornyait 1886-ban átalakították. A homlokzati erkély felett a rendalapító Kalazanci Szent József szobra áll. A templom különlegessége a velencei metszett tükörüveg fõoltára. A templom mellett épült rendház ma piarista noviciátusnak és gimnáziumnak ad otthont. Valaha Berkes András nagyprépost házának felhasználásával épült, a templom közelében ennek a korábbi lakóháznak díszes kapuját is láthatjuk.

A Szentháromság oszlop - a Piarista templommal szemben - 1750-1755 között készült. A homokkõ szoborcsoportot az 1740-41-es pestisjárvány megszûntéért hálából állították a túlélõk. A kompozícióban elsõsorban a pestistõl védõ szentek szobrait helyezték el. Az oszlopon a korabeli megosztottságnak megfelelõen Püspök-Vác és Káptalan-Vác Madonnás címere is látható. Egyike a legrangosabb váci mûemlékeknek.

Vác remete szobra (Kossuth tér) Kapás Sándor váci mûvész alkotása a harmincas évekbõl. A szobor a város eredetének legendájára utal. Egy középkori krónika mint erdõs helyet említi Vácot, ahol nem lakott más, csak egy "Vácz" nevû szentéletû remete. A legenda innen származtatja városunk elnevezését. Vácz remetével találkozott a magyar trónért vívott döntõ csata elõtt Géza herceg, aki már királyként visszatért ide testvérével (a késõbbi Szent László királlyal). A vadászó testvérek elõtt megjelent egy agancsai között égõ gyertyákat hordozó szarvas, elvezette õket egy Duna parti magaslatra, s ott eltûnt a szemük elõl. A különös élmény hatására Géza király azon a helyen - a váci vár területén - alapította meg az elsõ püspöki székesegyházat, amit Szûz Mária tiszteletére szenteltek fel. Néhány év múlva Gézát ebben a templomban temették el.

A mai Székesegyház (Konstantin tér) már az ötödik püspöki fõtemplom a váci püspökség megalapítása óta. Tervezésére Eszterházy Károly püspök Pilgram osztrák építésznek adott megbízást. A már elkészült alapokra a következõ püspök, Migazzi Kristóf egy a saját építésze, Canevale által megálmodott klasszicizáló, késõbarokk ízlésû székesegyházat építtetett. A homlokzat szobrai Bechert József váci mester alkotásai. A fõoltárkép Szûz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a vizitációt ábrázolja, a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát. Mindkettõ a kor legnevesebb mûvészei közé tartozó Maulbertsch alkotása. A szentélykorlát tartalmazza a török idõkben elpusztult reneszánsz székesegyházból származó eredeti darabokat is. A templom alatt altemplom húzódik, mely püspökök, kanonokok és világiak temetkezési helyéül szolgál.

A Szeminárium (Konstantin tér 1-5.) mûemlék jellegû barokk épületét Migazzi püspök 1777-1783 között Meissl József bécsi építész tervei szerint építtette. 1925-26 között Váczy Hübschl Kálmán tervei alapján oldalszárnyakkal és emelettel bõvítették. Az államosítástól 1995-ig a város gimnáziumának adott otthont. Ma az Apor Vilmos Katolikus Fõiskola mûködik benne.

Az úgynevezett Papsarok épületei (Konstantin tér 11.,13.és 15.) mûemlék jellegû copf épületek, ma is egyházi célokat szolgálnak.

A Kispréposti palota (Konstantin tér 10.) mûemlék épülete ma lakóház. Copf stílusban 1782-84 között épült.

A Püspöki palota (Migazzi tér 1.) 1768-75 között épült. Kertje védett, számos különleges növény otthona. Oldalszárnya néz a Székesegyház felé, fõbejárata a Migazzi térrõl nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szõlõbirtokok termésének befogadására készült. A pompásan berendezett püspöki rezidencia ünnepi rendezvényeken megnyílik a látogatók elõtt is.

A Püspöki Könyvtár (Migazzi tér) épülete mûemlék jellegû, eklektikus stílusban épült 1878-ban. 1925-26-ban sarki részeire emeletet húztak, és a püspöki palota felõli szárnyát is átalakították.

A Géza király tér a középkori vár területe, mûemléki környezetként élvez védettséget. Ezen a téren állt az elsõ székesegyház, melyet fogadalmához híven I. Géza király építtetett. A várbeli épületek és védmûvek régészeti feltárása napjainkban is folyik, a barbakán maradványai a középiskola udvarán, a rekonstruált ágyúterasz a templom mögött, a Duna-parti részen látható.

A Ferences templom és rendház (Géza király tér) a török idõk ostromaiban végképp tönkrement váci vár területén épült. Az 1721-1761 között megvalósított barokk templom berendezése, felszerelése igen gazdag, fõ ékessége kora rokokó emeletes fa fõoltára. A templom melletti rendházban mûködött valaha a Kapisztrán Nyomda, majd Váci György könyvkötõ mester mûhelye. A rendház ma ismét a ferencesek tulajdona, de üresen áll.

A Hétkápolna (Derecske-dûlõ 2.) mûemlék együttese 1815 óta búcsújáróhely, melynek Mária napi fõbúcsúján minden évben ezrek gyûlnek össze Szûz Mária tiszteltére. A középkorban is már csodatévõként tisztelt forrásnál álló kis templomot az 1710-es években építették, késõbb többször megnagyobbították, 1780-ban szentelték fel mai formájában. A fõoltárra emelt csodatévõ képe a máriavölgyi kegyszobor másolata. A Szûz Mária hét fájdalmát és hét örömét jelképezõ hét kis képoszlop, kápolna is máriavölgyi mintára készült 1731-ben, s ez lett a hely névadója.

A Gombás-patak hídja (Diadal tér) országosan egyedülálló mûemlékünk, az egyetlen ma is álló barokk kõhíd hazánkban. 1753-1757 között Althann Mihály Károly püspök megbízására készült, különlegességét jelentõ szobrait jórészt Bechert József készítette.

A Vörösház (Csányi krt.52.) 1731-ben készült, több mint két évszázadon át volt a püspökség gazdasági központja, granáriuma. Nagyrészt magtár, terménytároló, istálló, kocsiszín és egyes alkalmazottak lakhelye. A nápolyi alkirály címet is viselõ Althann Mihály Frigyes püspök Nápolyból hozott építõmestereket, az épület különleges színe nekik köszönhetõ. A Vörösház ma kereskedõházként mûködik.

A Honvédemlékmû (Derecske-dûlõ) 1868-ban épült, hazánkban elsõként, közvetlenül a kiegyezést követõ évben. Az 1848-49. évi szabadságharc csatáiban elesett áldozatoknak állít emléket.

A Kálvária (Argenti Döme tér) bástyaszerû épülete Vác kertvárosi részében található. A zarándokhely 1726-1738 között épült, remetelak és gyülekezõ kápolna is tartozik hozzá. Az erõdítmény jellegû építmény a hazai kálvária építészet egyik elõfutára volt. Szobrai eltérõ kvalitásúak, nem egy mestertõl származnak.

A reformátusok temploma (Takács Ádám utca) Kisvácon épült 1785-ben, II. József türelmi rendeletét követõen. Házak zárják közre, mert a törvénybeli megkötések miatt utcára nem nyílhatott, és tornyot is csak egy évtizeddel késõbb építhettek hozzá.

A Rókus kápolna (Galcsek utca) környezetében valaha temetõ volt, ahol az 1740. évi pestisjárvány áldozatai is nyugodtak. A járvány elmúltával jórészt közadakozásból építették a pestistõl védõ Szent Rókus tiszteletére a karéjos alaprajzú kápolnát.

A belváros barokk szobrai mûemlékek. Szent József és Szûz Mária oszlopon álló kõszobrai a fõtéren, Szent Sebestyén és Szent László a Püspöki Palota bejárata elõtt, a sasvári Pieta korabeli másolata pedig a Géza király téren található. A Gombás-patak hídjának szobrai külön-külön is védett mûemlékek, és megtekintésre érdemesek az épületek homlokzati szobrai is. A köztéri alkotások többsége puha homokkõbõl készült. Különlegesek a Székesegyház elõtti téren Szent Józsefet és Szûz Máriát ábrázoló szobrok is.

A történelmi belvárosban számos mûemlék és mûemlék jellegû lakóház található, melyek nagy többsége barokk, de klasszicista, eklektikus és romantikus stílusban épültek is vannak köztük, általában egy- és kétemeletesek.

A város bõvelkedik olyan látnivalókban is, melyek nem mûemlékek. Több helyi védettségû épülettel büszkélkedhetünk, és sok a megtekintésre méltó, sajátos váci épület és építmény. Ilyenek többek között az Evangélikus templom, a Dercsényi-ház, a Zenepavilon és a Duna-parti öntöttvas korlát is.

Fotók: Tumbász András



Hirdetés
Toperini Ipari Park
Cégajánló
DunaWeb Szolgáltató Kft. 2007-2013 Impresszum Médiaajánlat

WWW.DUNAKANYAR.HU     INGATLAN.DUNAKANYAR.HU     APRO.DUNAKANYAR.HU     INGATLAN.DUNAKESZI.HU    
APRO.DUNAKESZI.HU     APRO.VAC.HU     INGATLAN.VAC.HU     INGATLAN.KISMAROS.HU     APRO.KISMAROS.HU