Közvagyonból magánvagyonba – ingyen

Csütörtökön városvezetői sajtótájékoztatón került ismertetésre a Vác egyik legpatinásabb épületegyüttesének ingyenes magánvagyonba adását érintő hivatalos álláspont. A Káptalan utca 16. számú ingatlan közelében Matkovich Ilona és Inotay Gergely ismertette az ügy hátterét, előzményeit és aktualitásait.

Matkovich Ilona bevezetőjében arról adott tájékoztatást, hogy az önkormányzati vagyonkezelésben lévő állami tulajdont egy áprilisi kormányhatározat szerint ingyenesen kapja meg egy zebegényi alapítvány. Kijelentette: a város vezetői – a váci emberek nagy többségéhez hasonlóan - ezt a döntést megalapozatlannak és elfogadhatatlannak tartják. Mint mondta, a gyakorlatban ezt az jelenti, hogy egy közhasználatban lévő közvagyon a váciak megkérdezése nélkül magántulajdonba kerül. Ezt az önkormányzatiság ismételt megcsúfolásának tartják, mely a legdurvább kisajátítási korszakot idézi.

A polgármester ezután röviden ismertette az épületegyüttes történetét. Mint megtudtuk, Hincz Gyula festőművész azzal a feltétellel adta városunknak felbecsülhetetlen értékű alkotásait, hogy itt tegye azt közszemlére a város. A városvezető felvázolta azokat az önkormányzati lépéseket is, melyeket az ingatlan tulajdonba vételéért tettek. Ugyanis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2019. márciusában előzetes véleményt kért a múzeumi ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról. A képviselő-testület 2020. januárjában úgy döntött, hogy kezdeményezi többek között a Káptalan utcai ingatlan ingyenes tulajdonba vételét is. Önkormányzatunk idén februárban és áprilisban is levélben erősítette meg: élni kíván a 2019-es MNV által felajánlott, ingyenes tulajdonba vétel lehetőségével. Ennek ellenére április 7-én a kormány magántulajdonba adta azt.

Így megkérdőjeleződtek azok a tervek, mely szerint az épületet felújítása után az önkormányzat közösségi, kulturális helyszínné alakítja azt. Állandó Hincz-kiállítás, a Gádor-gyűjtemény bemutatása, múzeumpedagógiai műhely kapna helyet és méltó emléket állítanának a felépítését követő kocsigyári tevékenységnek is.

A folytatásban a városrész képviselőjeként, kultúráért felelős alpolgármesterként Inotay Gergely is kifejezte aggodalmát az épületegyüttes sorsa kapcsán a közelmúltban történtek miatt. Érthetetlennek tartja a kormánydöntést, hiszen a jövőbeni tulajdonos alapítvány hátteréről, működéséről, a mögöttes alapítványi hálózatról ismert dolgok aggodalomra adnak okot. Például az a tény, hogy az alapítvány kurátora Bajor Gergő – Országgyűlés Hivatala alkalmazásában – a KDNP, azaz Rétvári Bence titkára. De a szóban forgó zebegényi „védegylet” céljai is a megalapozatlanságot erősítik. A zebegényi alapítvány eddigi egyetlen váci kapcsolata ugyanis a kifejezetten kampány, illetve propagandacélokat megvalósító Polgári Estek megszervezése volt. Az alpolgármester több olyan, kormány által a pandémia hatásainak enyhítésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból támogatott, ám eredményt alig hozó projektet is megemlített, mely egy bonyolult hálózaton keresztül súlyos milliárdos közpénzeket „érdemelt ki”.