Tolerián Józsefné – Éva néni 2023 óta a váci Szent Hedvig Idősek Otthonában él, ott keresték fel az önkormányzat dolgozói és lnotay Gergely alpolgármester, hogy köszöntsék őt ebből az alkalomból.
- Éva néni elmondja, hogy egy tízgyermekes család legkisebb gyermeke volt. Szegénységben éltek és szülei nagyon sokat dolgoztak, hogy élelem kerüljön az asztalra, ruha-cipő jusson mindenki számára és lehetőségeikhez mérten a taníttatást is meg tudják oldani.
- Az ő álma az volt, hogy tanár vagy orvos legyen, de ez sajnos nem valósult meg, egyik bátyjából lett tanár, ő egészségügyi iskolát végzett. Gyermekotthonban dolgozott Budán, majd a Váci Kötöttárugyár óvodájában foglalkozott a kicsikkel.
- Sajnos pár éve elveszítette látását és mozgása is akadályozott, de hitébe és Isten szeretetébe kapaszkodva próbálja megőrizni lelki erejét és pozitivitását. Élete folyamán rendszeresen imádkozott, mindig Isten segítségét és áldását kérte életükre. A legnehezebb helyzetekben is átsegítette éket az Istenbe vetett szilárd bizalom.
- Férjét is egy szentkúti zarándoklaton ismerte meg, nagy boldogságban éltek, szerették és tisztelték egymást, két fiúgyermekük született. Szeretett férje már elhunyt, óriási űrt hagyva maga után.
- Amikor arról kérdezem, milyen tapasztalatai vannak a mai világról és arra kérem, hogy fogalmazza meg, mit üzenne a mai fiataloknak, szinte azonnal válaszol: “Mindennek a kulcsa a szeretet.” Eszébe jutnak a régi roráték, amikor az adventi időszakban mentek a hajnali misékre. Akkor olyan közel érezték magukat egymáshoz az emberek! Azt tapasztalja, hogy az emberek már se ünnepeken, se hétköznapokon nem figyelnek egymásra. Pedig ez lenne a legfontosabb, a legértékesebb, amit adhatnának egymásnak: az odafordulás -és a szeretet.
forrás: Vác Város Önkormányzata
