Mi költjük a legkevesebbet, mivel nálunk a legalacsonyabbak a fizetések. A jegybank szerint változás nem is lesz addig, amíg az Orbán-kormány nem hagy fel hibás gazdaságpolitikájával.
Az EU-ban a magyarok fogyasztása volt a legalacsonyabb 2023-ban. Egy évvel korábban a bolgárok még mögöttünk álltak, de a tavalyi, 17 százalék feletti itteni infláció miatt ők is megelőztek minket. A Magyar Nemzeti Bank szakértői megnézték, mi lehet ennek az oka. Arra jutottak, hogy a magyar háztartások azért költik a legkevesebbet, mert a legalacsonyabb a jövedelmük – írja a jegybanki elemzés alapján a Népszava.
Euróban az EU-átlag kevesebb mint felét érik el a hazai bruttó átlagkeresetek, de vásárlóerő-paritáson is csak 64 százalékát. Az MNB szakértői szerint ebből a körből gazdasági modellváltással lehetne kitörni: a kormánynak olyan ágazatokba kellene tőkét vonzania, amelyek növelik az itthon maradó bruttó nemzeti jövedelmet.
A fogyasztás növekedését és a jólét elérését akadályozó másik tényező az infláció. A GKI Gazdaságkutató tanulmánya szerint az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évben Magyarországon nőttek a leggyorsabban a fogyasztói árak azon 10 tagállam közül, amelyekkel egyszerre lett a közösség tagja. 2004 és 2020 között az Európai Unióban az átlagos éves áremelkedés egy százalék volt. A Covid-válság utáni árrobbanásban az uniós infláció is megugrott, ezen időszak alatt összesen 20 százalék volt a drágulás, így húsz év alatt az árak 140 százalékkal emelkedtek az EU-ban. Mindeközben idehaza 240 százalékos volt a növekedés.
Miközben az árak 2004-ben az uniós átlag kétharmadán álltak, 2022-re már a 90 százalékán, tavaly pedig elérték a 96 százalékát. Ez azt jelenti, hogy bár ugyanolyan drága Magyarországon az élet, mint az EU-ban, ám a jövedelmünk az uniós átlag mindössze felét/harmadát éri csak el.
