Idén februárban kezdte meg a munkát a Szuverenitásvédelmi Hivatal, melyet azért hozott létre a kormány, hogy
„védje a magyar érdekeket a külföldi szervezetek és személyek jogellenes támadásaitól”.
Az Átlátszó – amely ellen júliusban indított vizsgálatot az SZH – most arról ír, hogy a szervezet magánszemélyek bankszámláiról is kért kimutatást hat állami szervtől. Közülük a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pozitívan válaszolt a megkeresésre, illetve megkezdte az együttműködés „kereteinek kialakítását”. A Magyar Ügyvédi Kamara és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara az ügyvédek és a könyvvizsgálók törvényben foglalt titoktartási kötelezettségére hivatkozva lényegében visszautasította a kéréseket.
Az oknyomozó portál által kiperelt levelezésekből az derült ki, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal azt kéri az állami szervezetektől, hogy a saját területükön folyamatosan gyűjtsék a szuverenitást sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos információkat és ezeket adját át nekik. Csakhogy ezzel a hivatal túlterjeszkedik a törvény által előírt hatáskörén. Az SZH működését szabályozó jogszabály ugyanis nem rendelkezik arról, hogy állami szerveknek a hivatal kérései szerint kellene folyamatos információgyűjtést végezniük. Arról nem beszélve, hogy banktitok megismerésére sem kaptak felhatalmazást, ennek ellenére a Magyar Nemzeti Banktól többek között azt kérik,
kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a hivatal szerepzavarban van. Ligeti Miklós az RTL Híradónak azt mondta,
„Állami adathalászatot próbál kialakítani és megkeresi az egyes állami társhatóságokat, hogy lássák el azokat a feladatokat, amelyre a törvényi felhatalmazás szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nincsen lehetősége”.
Ligeti arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóhatóság vagy az MNB a pénzmosás elleni küzdelem keretei között vizsgálhatja a bankszámlák forgalmát:
„Nem teheti meg sem a NAV, sem a jegybank, sem a Szuverenitásvédelmi Hivatal, hogy az állami hatóságok pénzmosás elleni küzdelme körében keletkezett adatokat átszűrje a saját szuverenitásvédelmi ötletei mentén. Ilyen hatáskör nem létezik”.
Az Átlátszó szerint mindezek ellenére Matolcsy György megköszönte a megkeresést, és az együttműködés „konkrét elemeinek kidolgozása érdekében” Farkas Ákoshoz, az MNB felügyeleti koordinációs igazgatójához irányította az SZH-t. Válaszában utalt arra is, hogy együttműködési megállapodás jön majd létre a két intézmény között. Az MNB az RTL Híradó megkeresésére azt közölte, az MNB és a SZH között „jelenleg nincs együttműködési megállapodás”.
