Horányi Tibor, a Nagy Tavak Koalíció munkatársa a HelloVidék megkeresésére a hazánkban gombamód szaporodó akkugyárakkal kapcsolatban elmondta:
„Az akkumlátorgyártás ilyen mértékű hazai meghonosítása önmagában átgondolatlan és túlzó”.
Több 100 milliárdos támogatásokkal száll be a kormány ezen kétes hátterű, környezetvédelmileg számtalan alkalommal bizonyított káros kibocsátású vállalkozásokba. A termőterületeink kiárusításán, a gazdákról elvett magas koronaértékű talajokon, óriási területeken megvalósuló zöldmezős beruházásokról van szó.
„A külföldi munkavállalókon, a bizonyított szennyezésen, mely több esetben bizonyítottan rákkeltő anyagok levegőbe, talajba vagy vizeinkbe kerülését jelenti, hazai víz készleteinkre soha nem látott kockázatot jelent”.
A szakértő hozzátette: beruházások alkalmával semmilyen vízmérleg nem készül az adott településen létesített gyárak esetén. Az állam rendkívüli támogatást ad infrastruktúra fejlesztésekre, hogy a vezetékes vízhálózat rendelkezésre álljon ezen gyárak esetén. Többen kiszámolták, hogy a vízkészletek esetén nagy kockázatot jelent az élelmiszerkockázat terén az, hogy sokszor ellentmondó, alul kalkulált vízkészletekre, egyes ütemekre adnak be engedélyezési kérelmeket, megtévesztve ezzel adott esetben a hatóságokat.
Ami az akkumulátorgyárak vízfelhasználását illeti:
„csak a Samsung akkumulátor gyárának közmű kapacitása 27000 m3 víz felhasználásra lett kiépítve, amelyből kb. 3000 m3 a kommunális és 24000 m3/nap az ipari víz igény”.
Debrecen esetében, amikor a TIVIZIG igazgatója közzétette a CATL gyár vízfelhasználási adatait, (45-60000 m3/nap) azonnal leváltották pozíciójából. Ennek az az előzménye, hogy a gyár technológiai leírásában csak az első gyár ütemére vonatkozó vízkapacitási adatokat tette közzé a környezethasználati dokumentáció.
„Sem a vízfelhasználás módja és mennyisége, sem az energia szükséglet, sem az emberi egészségre, sem pedig a természetes élőhelyekre gyakorolt hatások tekintetében nem készült környezeti hatástanulmány, nemhogy összefüggő szakmai stratégia az iparág Magyarországra történő tömeges betelepítése előtt”.
Az akku ipari beruházásokat a magyar állam eddig kb. 1500 – 2000 mrd forinttal támogatta már, amelyhez még hozzáadódnak a különböző közmű fejlesztési támogatások. Eközben a hazai ivóvízellátás színvonala egyre rosszabb. A szakértők becslései alapján minimum 3000 mrd forintra volna szükség ahhoz, hogy a még mindig hiányos és rossz állapotú ivóvíz hálózatot elfogadható állapotba lehessen hozni.
A kormányt azonban nem érdekli sem a környezetvédelmi szakemberek, sem az akkugyárak környékén élők aggodalma. Orbán Viktor évértékelő beszédében az akkugyárak vízfelhasználásával kapcsolatos aggályokat „földszintes érvnek” nevezte, Szijjártó Péter épp Kínában tárgyal, ki tudja, lehet mire visszajön, újabb gyár építését jelenti be. De az is lehet, ezzel megvárják a kínai elnököt, aki májusban Magyarországra látogat.
Vác számára az egyetlen garancia arra, hogy városunkban nem valósul meg a gödihez hasonló emberre- és környezetre egyaránt veszélyes beruházás, ha a jelenlegi városvezetés, amely ezeket eddig is sikerrel akadályozta meg, folytathatja az öt évvel ezelőtt megkezdett munkát.
