Riportot közölt a BBC a Magyarorországon gombamód szaporodó akkumulátorgyárakról. A lap felidézi Szijjártó Péter tavaly októberi pekingi látogatását, amikor a külügyminiszter arról beszélt, hogy „nem akarunk világelsők lenni az elektromos autókba való akkumulátorok gyártásában, mert az Kína”. Magyarország célja a második helyen álló Amerika legyőzése (Kína a lítium-ion akkumulátorok 79-, az USA 6-, Magyarország jelenleg 4 százalékát állítja elő).
A brit lap hazai tudósítója szerint a hazánkban felépült/építés alatt álló 36 akkumulátorgyár fényében Szijjártó nem kérkedett, csak tényeket közölt. A Kínával létesített, egyre szorosabb gazdasági kapcsolatok jegyében immár 17 kínai városba lehet eljutni repülővel, hiszen a távol-keleti ország lett a legnagyobb külföldi befektető Magyarországon az elmúlt években. (Ezzel nemrég el is dicsekedett a külügyminiszter, amikor ismét Pekingbe látogatott, sajtóhírek szerint azért, hogy egy újabb elektromosautó gyár létesítéséről tárgyaljon.)
A cikkben ezután végigveszik a legnagyobb kínai fejlesztéseket, külön kitérve arra, hogy a debreceni CATL gyár 7,3 milliárd eurós beruházását 10 százalékkal tolja meg a kormány a magyar költségvetésből, majd emlékeztet a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai együttműködésben zajló építésére.
A kínai beruházások tehát Orbán Viktor és a Fidesz döntése nyomán megállíthatatlanok, állapítja meg a lap, annak ellenére,
- hogy a gyárak ellen egyre több környezetvédelmi aggály merül fel,
- a gyárak hatalmas vízigénye miatt Magyarország kockáztatja, hogy a felszín alatti vízkészletek kimerülnek és elveszíti „víznagyhatalmi” státuszát,
- nincs elég megfelelő munkaerő, ezért vendégmunkásokat kell behozni, miközben a magyar kormány a migránsok távoltartásával kampányol,
- félő, hogy az olcsó munkaerő, az olcsó föld és a bőkezű állami ösztönzők miatt Magyarország a kínai és délkelet-ázsiai cégek „szolgaállamává” válik.
A lap szerint a kockázatokkal a kormányzat is tisztában van, és idézi Orbán Balázst, a Miniszterelnökség politikai igazgatóját, aki szerint még meg kell győzni a beruházókat, hogy ne csak a gyártást hozzák ide, de a kutatást is.
Hogyan olvasszuk össze az ő kutatásaikat a magyar vállalkozásokkal, ez a következő 10 év nagy kihívása.
