Megváltozik a bankszámla-tulajdonosok élete augusztustól. Hatályba lép egy online csalások elleni törvény, amitől könnyebb lesz megfogni az ellopott pénzt – írja a Bank360.
A tranzakciós illetékek viszont 50 százalékkal emelkednek, amit a lakossági bankszámlás ügyfelekre év végéig nem terhelhetnek rá a pénzintézetek, a cégekre viszont igen, és ezt többen már meg is tették.
Csütörtöktől több fontos változással kell számolniuk a bankszámla-tulajdonosokkal. Ezek egy része kedvezően érinti majd őket, de olyan is van, ami előbb-utóbb a zsebükre megy.
A csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a már továbbított pénzösszegek felfüggesztése érdekében – értesíti az ügyfél bankszámláját vezető szolgáltatót.
Ezt követően a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját, akinek a károsult átutalta a pénzt. Az értesítésben szerepelnie kell
- a fizető fél nevének,
- a számlaszámának,
- a fizetési művelet kedvezményezettje nevének,
- a számlaszámának,
- a fizetési művelet pénznemének,
- az összegének
- és az időpontjának.
Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a NAV-nál működő pénzügyi információs egységnek, valamint adott esetben a számlákat is felfüggesztik.
Ha ez a módszer működik, az online csalások visszaszorulhatnak. Az idő azonban fontos tényező, aki késlekedve értesíti a bankját a visszaélésről, annak a pénzét már nehéz lesz visszaszerezni.
ROSSZABBUL JÁRUNK
Augusztus 1-től jelentősen emelkedik a tranzakciós illeték mértéke. Az átutalásoknál, pénzváltásnál és értékpapírügyleteknél az illeték 0,3 százalékról 0,45-re nő (a maximális összege tranzakciónként az eddigi 10 ezer helyett 20 ezer forint lesz), a készpénzfelvétel illetéke pedig 0,6 százalékról 0,9-re emelkedik. A bankkártyás vásárlásoknál az érintős kártyáknál évi 500 forintos (a bankkártyák túlnyomó többsége már ilyen), és a nem érintőseknél 800 forintos átalány illeték nem változik.
Az illetékemelésekkel együtt a jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határ tranzakciónként a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik. Sok olyan ügylet lesz tehát, amely után eddig kellett fizetni tranzakciós illetéket ezután pedig nem kell, más esetekben viszont jelentősen megnő a közteher. A fizetési kötelezettség a tranzakciók után a pénzügyi szolgáltatókat terheli.
Október 1-től még egy kiegészítő tranzakciós illeték is hatályba lép a devizakonverziókra. Ha egy ügylet különböző pénznemek közötti átváltással valósul meg, úgy az általános tranzakciós illetéken felül meg kell fizetni rá ezt a kiegészítő illetéket is, amelynek mértéke 0,45 százalék, 20 ezer forintos felső határral.
Már július 9-én hatályba lépett az a rendelet, miszerint a bankok 2024. december 31-ig egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosíthatják a fogyasztó fizetési számlájához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó, szolgáltató részére fizetendő jutalékot, díjat, költséget, költségelemet vagy egyéb fizetési kötelezettséget, valamint a fogyasztót illető díj, költség elengedést, adott kedvezményt – ideértve az időszakos elengedést és kedvezményt is – vagy egyéb jóváírást.
Ez azt jelenti, hogy a lakossági ügyfelekre az év végéig nem háríthatják át a tranzakciós illeték emelkedését a bankok. A vállalkozások csak néhány hétre ússzák meg a magasabb banki terhek áthárítását.
Ha augusztus 1-től nem is, de szeptemberben már több bank emelni fogja a vállalati bankszámlákhoz kapcsolódó díjait, jellemzően a tranzakciós illetékek növekedésével azonos mértékben.
AJÁNLÓ: Ismét megemelte a miniszteri fizetéseket Orbán Viktor
