A magyar fogyasztás az utolsó helyen áll az Európai Unióban.
Szomorú képet fest a magyar háztartások helyzetéről az Eurostat friss statisztikája. Az adatok szerint, a magyar lakosság fogyasztása – vásárlóerő paritáson számolva, tehát az eltérő árszínvonallal is korrigálva – az uniós átlag 70 százalékán volt 2023-ban.
Ez – a bolgárokkal megosztva – az utolsó helyre volt elegendő. Nem túlzás tehát kijelenteni, hogy tavaly a magyarok voltak a legszegényebbek Európában, mivel mi költhettük a legkevesebbet.
- A Népszava arra emlékeztet: 2022-ben még 71 százalékon állt a magyar átlag, szemben a bolgárok 69 százalékával. Vagyis az előző évhez képest tovább folytatódott a magyar fogyasztás lecsúszása, a magyarok elszegényedése, illetve a bolgárok felzárkózása.
- Még látványosabb a különbség, ha a 2011-es adatokat vesszük alapul. Ekkor még a bolgár, a román, a lett, a horvát és az észtországi adat is gyengébb volt a magyarnál, azóta ezek az országok lehagyták Magyarországot, Bulgária pedig utolérte.
A lap szerint mindez azt mutatja, hogy a magyar felzárkóztatási modell nem működik. (És akkor ne beszéljünk Ausztriáról, nyugati szomszédunk elérhetetlen messzeségbe került, a negyedik legjobb adatot produkálva, meghaladva az uniós átlagfogyasztás 100 százalékát.)
Az Orbán-kormány szerint az adatok ilyen értelmezése „szándékos hazugság”. Nagy Márton tárcája azt állítja, azért fogyasztottunk kevesebbet, mert a háború miatt óvatosak vagyunk (!), ezért nem költünk, inkább megtakarítunk.
Egy friss kutatás azonban cáfolja az NGM magyarázatát. A valóságban a magyarok csaknem felének – 40 százalékának – egyetlen fillér megtakarítása sincs.
_______________________________________________________________________
AJÁNLÓ: Összeverekedett cellatársával a váci börtönben a Teréz körúti robbantó
