Az akkugyárak gyakran megsértik a meglévő szabályokat, ezek szankcionálása azonban nem elég hatékony. A kormány prioritása a külföldi multinacionális cégek, különösen az ázsiai beruházók támogatása, miközben figyelmen kívül hagyja a lakossági érdekeket és a környezetvédelmi szempontokat. A kormány nem biztosít hiteles tájékoztatást a kockázatokról, a civil kezdeményezéseket pedig gyenge jogrendszer és hatósági ellenállás is akadályozza.
Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa tanulmányában az erőltetett akkuiparosítás árnyoldalait veszi górcső alá. Korábban a laza szabályozást, most az iparbiztonsági kihívásokat valamint a lakossági tájékoztatás hiányosságait és a civilek elhallgattatását vizsgálta. A tanulmány legfontosabb megállapításai a hvg.hu összefoglalója alapján:
- Ami az iparbiztonsági kockázatokat illeti, Éltető a gyártás során keletkező veszélyes vegyi anyagokat és a nem megfelelően működő vagy rosszul karbantartott berendezéseket emeli ki.
- Ide tartozik a dolgozók veszélyes anyagoknak való kitettsége, valamint a munkavédelmi hiányosságok és az ezekből fakadó balesetek.
- Hiányos a munkavédelmi oktatás is: a munkavállalók jellemzően fél-egyórás oktatásban részesülnek, de a vegyi anyagok okozta veszélyről nem világosítják fel őket, ahogy arról sem, hogy rákkeltő anyagokkal fognak dolgozni.
A szerző rámutat: „mivel az akkumulátorgyártás hazai erőltetett felfuttatása kormányzati prioritás, a központi propaganda e téren is változatos eszközökkel igyekszik a lakosságot befolyásolni. Ehhez maguk a cégek is csatlakoznak bizonyos információk visszatartásával, illetve kizárólag pozitív kép kialakításával”.
- Ezen a téren a legfontosabb probléma az információhiány és a kérdések mellőzése (Lásd az online közmeghallgatás intézménye, ahol az előre beküldött kérdésekre valódi válasz nem érkezik, a legérzékenyebbeket fel se olvassák, a legfontosabb információkat pedig a kormányhivatalok jellemzően titkosítják.)
- Ha szükséges, a kormányzati szereplők valótlanságokat is állítanak (magyarán hazudnak). Erre példa egy 2023. februári kormányinfó, ahol Gulyás Gergely miniszter azt mondta, hogy a debreceni akkuüzemekben a munkások 100 százaléka magyar lesz. Ez nem igaz. A Samsung SDI képviselője a gödi közmeghallgatásokon pedig tagadta, hogy lesz a gyárnak egy második, majd harmadik fázisa, ezek után mindkettő megépült, illetve épül.
- A harmadik propagandafogás az elhallgatás. Ez történt például a gödi talajvízben talált mérgező anyagokkal.
- Az akkugyárak ellen tiltakozó civil csoportokat a kormány és a kormánypárti polgármesterek igyekeznek elhallgattatni nyomásgyakorlással, hiteltelenítéssel, akár fenyegetéssel is. A a Göd-Ért Egyesület ellen például még a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is bevetették.
A tanulmány szerint az akkumulátorgyártást csak szigorúbb ellenőrzéssel, transzparens monitoringrendszerrel és hiteles lakossági kommunikációval lehetne felelősen működtetni. Azonban a jelenlegi kormány nem mutat hajlandóságot vagy képességet ezek megvalósítására, ami tovább mélyíti a bizalmi válságot a lakosság és az iparági szereplők között.
____________________________________________________________________________
AJÁNLÓ: A vidéki lakosság 40 százaléka él a létminimum alatt – videó
