Egy-másfél évvel megelőzik az életkoruknak megfelelő fejlődési elvárásokat azok az általános iskolások, akiknek rendszeresen olvastak mesét – többek között ilyen „kézzelfogható” előnye van annak, ha egy család beilleszti a meseolvasást a mindennapokba. Bár a digitális eszközök egyre nagyobb szerepet kapnak a gyerekek életében, a gyermekkönyvpiac így is virágzik. Többek között ilyen kérdésekkel foglalkoztak szakemberek az Apor Vilmos Katolikus Főiskola IX. Kisgyermeknevelési Konferenciáján.
„A legkisebb gyerekek számára nem a történet a fontos, hanem a szülőkkel közös élmény, az együttlét – kis túlzással akár a telefonkönyvet is felolvashatnánk nekik. 2-3 éves korban jönnek az éntörténetek, amelyek a gyerek mindennapjait imitálják, míg a kalandokról, leküzdhetetlennek tűnő próbatételekről szóló történetek korszaka 4-5 év körül kezdődik” – mondja a meseolvasás életkori szakaszairól Dr. Zóka Katalin főiskolai tanár, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanulmányi rektorhelyettese.
Ma már sem a szülők, sem a szakemberek számára nem kérdés, mennyire fontos a közös meseolvasás, könyvnézegetés és mondókázás. A kutatások bebizonyították:
- egy-másfél évvel megelőzik az életkoruknak megfelelő fejlődési elvárásokat azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak mesét,
- szókincsük pedig már az óvoda kezdetén sokszorosa azokénak, akik ritkán találkoznak mesékkel.
- A meseolvasás, történetmondás ugyanakkor erősíti a szülő és a gyerek között érzelmi kapcsolatot,
- segít a pozitív énkép kialakításában is, vagyis elősegíti a gyerekek mentális jóllétét.
Egy 2019-es hazai felmérésből az is kiderült: az óvodásoknak szükségük van arra, hogy mesehallgatás közben lássák a történethez szorosan kapcsolódó képeket, a 4-6 évesek többsége pusztán hallás alapján nem érti meg a szöveget.
A tizenéveseknek is szükségük van illusztrációkra
„Egy korábbi megközelítés szerint ahhoz, hogy egy gyerek fantáziája belső képeket tudjon teremteni, nem szabad külső képet, vagyis illusztrációt kapnia. Ám a kutatások egyértelműen azt igazolják, hogy az illusztráció nem akadályozza, hanem ösztönzi és gazdagítja a szövegekből kibontakozó belső képek megformálását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fejből mesélés mellett illusztrált mesekönyveket is érdemes közösen olvasni” – emeli ki, hozzátéve: képekre, rajzokra nemcsak az óvodás korosztálynak, hanem az általános iskolásoknak, sőt a tizenéves olvasóknak is szükségük van. A művészien megformált illusztrációknak ugyanis az irodalmi klasszikusok megértésében és élvezetében, sőt a versek iránti érdeklődés megőrzésében is hatalmas szerepe van.
A konferencia több előadója kitért arra is, hogy a gyermekkönyvek vásárlóit egyre nagyobb – már-már zavarba ejtően széles – választék várja. És hogy a választék növekedésével párhuzamosan hogyan változik a kisgyermekes családok meseolvasásra fordított ideje? A konferencia szakmai vezetője szerint érzékelhető a polarizálódás a szülők körében – vannak, akik könyvet, mások inkább digitális eszközöket adnak a gyerekek kezébe. „Ugyanakkor azt is látjuk, hogy nagyon sok szülő kifejezetten fejlesztő szándékkal választ könyvet. Pedig elsősorban azért jó, ha egy gyerek életében jelen van a könyv és a mese, mert az jó élmény számára, fejlesztő hatása csak az élményt adó könyveknek, meséknek lehet. A szülőket ezért arra bátorítjuk, hogy merjék ennek a szépségét és élményszerűségét megélni, és ne keressenek közvetlen fejlesztő hatást, ne ez legyen a fő szempont a könyvválasztáskor” – emelte ki Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes főiskolai tanár, a konferencia szakmai vezetője.
Forrás: Apor Vilmos Főiskola
AJÁNLÓ: Kiemelt figyelmet fordít a rendőrség a temetőkbe látogatók biztonságára
