2,5-3 millió ember él ma, Magyarországon a szegénységi szinten és a háztartások kétharmadának jelent problémát a kiadások fedezése – derül ki az Egyensúly Intézet 2024-es felméréséről. Az 1000 fős reprezentatív kutatás alapján elsősorban az árak növekedése miatt csökkent az emberek vásárló ereje, háztartások pedig közel kétharmada csak kisebb–nagyobb erőfeszítések árán képes finanszírozni a mindennapi kiadásait.
A magyarok pénzügyi kitettségéről készített reprezentatív felmérést a több szakemberből összeállt és a kormánynak már a szegénység enyhítéséreajánlást tevő Egyensúly Intézet. Az adatok begyűjtése szerint egy személynek legalább nettó 250 ezer forintra lenne szüksége, hogy szűkösen megéljen, az átlagos megélhetési szint fenntartásához pedig legalább nettó 400 ezer forintos kereset kellene.
2023 áprilisa óta 21 és 24% között mozog azok aránya, akik közepes vagy nagyobb nehézségek árán tudják fedezni kiadásaikat. A tanulmány szerint a társadalom közel 40%-nak jelentene problémát egy hirtelen keletkező 100 ezer forintos kiadás fedezése, 32%-uk külső segítség nélkül nem tudna megbírkózni egy ekkora anyagi kihívással. A növekvő jövedelmek ellenére a társadalom több mint fele úgy érzi, kevesebb árut és szolgáltatást képes vásárolni mint korábban.
Véleményük alapján az árak növekedése miatt csökkent az emberek vásárlóereje. Minden harmadik magyar kért már anyagi segítséget családtagjaiktól, vagy barátaiktól a megkérdezettek 19%-a közlekedik anyagi okok miatt kevesebbet. Minden ötödik magyar mondott le a pénztárcája miatt orvosi kezelésről, fűtésről, vagy az étkezésről. Döbbenetes megállapítása a felmérésnek, hogy a szülők harmada nem evett eleget az elmúlt két évben, hogy etetni tudja a gyermekét. A megkérdezettek 9%-a sűrűn, 18 százalékuk néha nem eszik húst 21%-pedig ritkán ugyan, de került már ilyen helyzetbe.
A felmérés megállapítása, hogy jelenleg a magyar lakosság harmada-negyede, mintegy 2,5-3 millió ember tekinthető szegénynek miközben a lakosság csupán 15-20 százalékának nem okoznak gondot a hétköznapi kiadások, félre is tudnak tenni, így fedezni tudnának egy jelentősebb váratlan kiadást is.
A Boros Tamás nevével alapított tudományos szakemberek, szakértők összefogásával működőEgyensúly Intézet több szakpolitikai javaslatot is letett már a kormány asztalára, egyelőre eredménytelenül. A szegénységgel kapcsolatos definícójuk szerint- bár az elmúlt évtized gazdasági hatásainak köszönhetően a magyar gazdaság is gyarapodott az továbbra is az Unió legszegényebb tagállama. Felhívják a figyelmet, hogy a szegénység nem csak egyéni, hanem a társadalom egészét sújtó, a gazdaságot is visszahúzó probléma, ezért a szegénység csökkentése össztársadalmi érdek.
