Óriási érdeklődés mellett zajlott az a lakossági fórum, ahol a résztvevők elmondhatták észrevételeiket, kérdéseiket és aggályaikat a közbiztonsággal, és az akkuipar Vác környéki terjeszkedésével kapcsolatban.
A városvezetés már korábban nyilvánvalóvá tette: nem szeretnék, hogy a helyiek megkérdezése nélkül akkumulátorgyárat, munkásszállót vagy más, veszélyes anyagot gyártó vagy tároló létesítményt hozzanak létre a városban. A polgármester kiemelte: a váciak véleményének birtokában fognak válaszolni a kormánynak és a beruházóknak.
„Szeretnénk közösen kialakítani városunknak az álláspontját arról, hogy milyen ipari létesítményeknek a betelepítését engedjük, amelyek már itt vannak, és megakadályozhatatlanok. Ott milyen elvárásaink vannak, miket tudunk tenni, miket tud tenni a politika, miket tud tenni a civil szféra, mert nem szeretnénk Göd és Fótnak a példáját követni, az ő sorsukra jutni” – nyomatékosította véleményét Matkovich Ilona polgármester.
A váci városvezetés azért hívta össze a fórumot, mert sokan kifejezték aggodalmukat arról, hogy munkásszállót terveznek létesíteni a városba, illetve egy várost érintő akkumulátoripari beruházás létesítése is felmerült nemrégiben. Matkovich Ilona polgármester szerint elfogadhatatlan, hogy a váciak életéről a váciak nélkül döntsenek. Az utóbbi időben a kormány kizárólag távol-keleti gyártókkal tárgyalt az akkumulátor-iparág felfuttatásáról, miközben a településen élőket és az önkormányzatokat teljesen kizárta az egyeztetésekből.
A fórum előestéjén a gödi Samsung gyár szennyvízvezetéke Václigetnél megsérült, nagy mennyiségű szennyvíz mosta alá a vasúti töltés melletti területet. Az eset miatt a polgármester kontrollvizsgálatot kért.
„Azt szeretnénk elérni, ez a tegnapi nap mutatta meg, hogy legyenek pontos válaszok. Tehát hogy legyen pontosan lemodellezve, hogy mi történik egy ilyen esetben, és mi történik egy másfajta havaria esetén.”
Az akkugyárak megjelenése új problémákat hozott Magyarországra. Társadalmi, politikai feszültségek jelentek meg, elsősorban azért, mert a már felépült gyárak egy része a bírálók és az érintettek jelentős része szerint olyan környezeti hatást gyakorol a körülötte lévő településekre, amely miatt az ott élők életminősége jelentősen romlik.
A jelenlévők is arról beszéltek, hogy tartanak a gyárak, hulladékfeldolgozók és tárolók közelében a szennyezett levegőtől és ivóvíztől. Szóba került, hogy a kormánypárti politikusok azzal érvelnek, hogy a gyáraknak meg kell felelniük a szigorú hazai környezetvédelmi előírásoknak, és az akkugyárak egyáltalán nem okoznak környezetvédelmi problémákat. Egy felszólaló javaslata szerint hasznos lenne, hogy egy független szervezet felügyelje a gyárak megfelelő, környezetkímélő működését.
Volt, aki a vendégmunkások érkezése miatt fejezte ki aggodalmát, kiemelve, az ázsiai cégek gyáraiban magyar ember nem is szeretne dolgozni, mivel nagyon szigorú és néha megalázó körülmények között dolgoznak, felváltva nappali és éjszakai műszakokban. Hozzátette, szerinte magasabb hozzáadott értékű, tudásra alapuló szektorokba kellene fektetni ebben a régióban.
Más azt a szempontot emelte ki, hogy a magyarok nem nyernek a kényszerített iparosítással, ugyanis a hasznot kiviszik az országból a cégek, a lakosság pedig csak elszenvedője a gyárak hatásainak. A hozzászólásokból egyértelműen kiderült: a váciak sem akkugyárat, sem akkuraktárat, vagy munkásszállót nem szeretnének a városban. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy hamarosan Magyarország akkumulátor temetővé válhat, hiszen a leselejtezett példányokat a gyártó országba – azaz Magyarországra – kell visszavinni.
„Tíz év múlva a gyerekeink, az unokáink életét teszi tökre a jelenlegi beruházás. Én nem voltam soha olyan szituációban, mint a város vezetői, akik tudják, hogy jelen pillanatban ezek az akkumulátorgyárak akár a munkásainak, akár a városnak, mennyi hasznot jelentenek. Egyet pontosan tudok. Az a kultúra, amit a bevándorlók ide fognak hozni hozzánk, az egy nagyon jó kultúra lesz. Nekik. Nekünk nem. Mi egy bizonyos térségben magunkévá tettünk egy bizonyos életformát, a fiatalok pedig boldogan szeretnének élni. Nem kell az akkumulátorgyár, mert a hasznát nem a magyarok fogják élvezni, még azt sem, amit ténylegesen hoz.”
Járja Andrea, a Váci Humán Szolgáltató központ vezetője a szociális és egészségügyi szempontot emelte ki a vendégmunkások tömeges érkezése kapcsán. A hátrányos helyzetben lévőkkel foglalkozó szakember hangsúlyozta: a Váci szociális ellátás működik, azonban nem bírna el több terhelést, ahogy a magyar egészségügy sincs felkészülve a helyzetre.
„Itt fognak azok az emberek ellátásra kerülni, ahol a magyar ember nem tud mai nap bekerülni időben ellátásra, én azt gondolom, hogy nagyon kevesen teszik azt ma meg, hogy horror összegek mellett tudjanak magánklinikákra menni. Mi lesz ezekkel a munkavállalókkal? Ők is emberek. A mi ellátórendszerünk Vácon jól működik. De többet nem tudunk felvállalni, mert a legtöbbet igyekszünk így is minden nap kihozni magunkból, és a kollégák is, azért, hogy szociálisan tudjuk segíteni az itt élőket.”
A közbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre Horváth Imre, a Váci Rendőrkapitányság vezetője válaszolt. Elmondta: a váci állomány létszáma elegendő, el tudják látni a feladataikat. Ezt erősíti az önkormányzat és a kapitányság együttműködése is. A közös járőrözésre 1 millió forintot biztosított a város az év végéig.
