Megtorpant az online vásárlás korábbi növekedési üteme – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása.
Az online vásárlás ugyan továbbra is jelentős szerepet tölt be a kiskereskedelemben, ám a szektor korábban tapasztalt növekedése megtorpant. A KSH adatai szerint 2009-től 2021-ig az interneten értékesített áruk összértéke évről évre gyorsabban növekedett, mint a teljes kiskereskedelem. 2022-ben viszont a hosszú felívelő trend megszakadt, majd tavaly tovább romlott.
Az NMHH kutatása szerint 2023-ban a magyar internetezők 80 százaléka vásárolt legalább egy terméket online. A legtöbben, 47 százalékuk ruhát vagy cipőt, amelyet az egészséggel kapcsolatos termékek, valamint az élelmiszerek és italok követtek.
2021 és 2023 között az egy vásárlásra eső költés nem csökkent, sőt a vásárlók becslése alapján a vizsgált 14 termékcsoport szinte mindegyikénél jelentősen emelkedett az alkalmanként kifizetett összeg. A legnagyobb kosárérték-növekedés az élelmiszereknél és italoknál volt: egy online élelmiszer-bevásárlás például 9 ezer forintról 16 ezer forintra drágult, ami érthető az időszakban tapasztalt kiugró élelmiszer-infláció mellett. Hasonló áremelkedés állapítható meg a háztartási tisztítószereknél és vegyszereknél.
Az egy főre jutó vásárlási alkalmak számát is vizsgálta a hatóság. Bár a lakberendezési cikkek és építőanyagok, barkácscikkek vásárlási gyakorisága csökkent, a többi termékcsoporté kisebb-nagyobb mértékben, de növekedett. A divatcikkek esetén emelkedett leginkább ez a mutató: egy vásárló átlagosan már háromszor rendel egy év alatt ruhát vagy cipőt.
A negatív trend viszont nyilvánvalóan megmutatkozik az egyes árucsoportokból vásárlók csökkenő számában. Ez a visszaesés a fiatal, 16-35 éves korosztályt érintette leginkább. Az online rendelők aránya mindegyik termékcsoportnál mérséklődött a vizsgált időszakban, de annak mértékében jelentős különbségek vannak árutípusok szerint. A legkisebb arányú visszaesés a divatáruk online vásárlóinak éves arányában volt (mínusz 12 százalék). Az élelmiszereknél, valamint az egészséggel kapcsolatos termékeknél ( gyógyszereknél, gyógyhatású készítményeknél) a csökkenés szintén mérsékelt.
Ezzel szemben mintegy megfeleződött az online vásárlók aránya az építőanyagoknál, barkácscikkeknél, valamint a járműveknél és járműalkatrészeknél. Általában azoknál az árucsoportoknál csökkent kevésbé a vásárlók száma, amelyekre a kisebb értékű, de gyakori vásárlás jellemző, a nagyobb értékű költések viszont már inkább elmaradtak a bizonytalan 2022-es és 2023-as években.
A kutatásból kiderült: mindegyik vizsgált termékcsoportnál igaz, hogy minél magasabb valakinek a jövedelme, annál valószínűbb, hogy online vásárol. A jövedelem a jármű és járműalkatrész internetes beszerzését befolyásolja leginkább. 300-400 ezer forintos nettó jövedelem mellett az emberek 16 százaléka vásárol ilyen terméket online, 700 ezer forint felett viszont a vásárlók aránya ennek duplája.
Az NMHH azt is vizsgálta, hogy életkornak és a nemnek szintén jelentős hatása van az online vásárlásra. Minél fiatalabb valaki, annál szívesebben vásárol az interneten divatárut, kiszállított készételt, élelmiszert és italt, könyvet, kozmetikumot, telefont, szórakoztató elektronikai, számítástechnikai és lakberendezési cikkeket. Az idősebbek viszont nagyobb valószínűséggel rendelnek gyógyszert, gyógyhatású terméket az interneten.
Annak valószínűsége, hogy egy nő online rendel ruhát vagy cipőt 53 százalék, míg a férfiaknál csak 39 százalék. De a gyógyhatású készítmények, könyvek, kozmetikumok, háztartási tisztítószerek, lakberendezési tárgyak internetes vásárlása is a nőket jellemzi inkább. A férfiak viszont telefont, szórakoztatóelektronikai, számítástechnikai, barkácscikkeket, építőanyagot, járművet, alkatrészt rendelnek nagyobb valószínűséggel.
A kisebb városokban, községekben, ahol kevesebb az üzlet és kisebb a választék, az emberek inkább rendelnek online ruhát vagy cipőt, kozmetikumot, háztartási gépeket, szerszámokat, építőanyagot, barkácscikket, járművet vagy alkatrészt – állapította meg a hatóság. Az online rendelt élelmiszer és ital, valamint a készétel-kiszállítás viszont sokkal inkább nagyvárosi szokás, ahol a házhozszállítást kínáló áruházak, éttermek és futárcégek választéka is nagyobb. Annak valószínűsége például, hogy egy budapesti lakos online rendeljen élelmiszert 34 százalék, míg egy községi lakos esetén csak 26 százalék.
A kutatás hátteréről az NMHH közölte: a kutatásában 2021 és 2023 között vizsgálta a 15 évesnél idősebb magyar lakosság online vásárlási szokásait. A felmérésben a következő árucsoportok online vásárlását vizsgálta az NMHH: ruha, cipő; gyógyszer, gyógyhatású termék; élelmiszer és ital; könyv, újság; kozmetikum; mobil, szórakoztatóelektronika; háztartási vagy kerti gép; sport- vagy játékszer; számítástechnikai eszköz; tisztítószer, vegyszer; lakberendezési cikk; jármű és járműalkatrész; építőanyag, barkácscikk.
Forrás: MTI nyomán
