Kiderült, hogy éheztek, húst pedig szinte egyáltalán nem ettek. Harmaduk halálát tuberkulózis okozta. Volt, akit szétszakították szülés közben.
A múmiák világa igazi aranybánya a modern ember számára, olyan ismereteket és kutatási lehetőségeket rejtenek, hogy velük kapcsolatban valóban érvényes a mondás: a holtak tanítják az élőket. Dr. Varga Szabolcs nyugalmazott főorvos, patológus másodszor tartott tárlatvezetést a váci Tragor Ignác Múzeumban, a 30 évvel ezelőtt feltárt világhírű leletanyaggal kapcsolatos történetei nemcsak izgalmasak, de tanulságosak is.
Az 1731 és 1838 között eltemetett 263 természetes úton mumifikálódott emberi maradvány és 40 ember csontváza élő történelem, hiszen a leletek árulkodnak elődeink életmódjáról, táplálkozási szokásairól, betegségeikről.
Bármilyen hihetetlen, a váci múmiák genetikai vizsgálatai a HIV-vírusra vonatkozó elváltozások megismerését is világszinten segítik. Erről is beszélt Dr. Varga Szabolcs, amikor a patológus szemével részletes betekintést adott a múmiák mögött rejtőző emberek életébe.
- Az egyikük egy 18 és 20 év körüli férfi, akit a többi halottal ellentétben nem fenyő-, hanem tölgyfakoporsóba temettek. Az okot nem tudni, de a fenyőfa előnye, hogy a gyanta elősegíti a test konzerválását.
- A koporsón nem szerepelt név, de a boncolásnál kiderült, hogy a férfi jobb veséje le volt süllyedve, hiányzott a bal veséje, a gyomra, a bele, a lépe és a mája. Ezzel szemben a szíve, a tüdeje, a gégéje és a légcsöve megvolt.
„Nem dokumentálták, hogy miben halt meg. Ami jól mutatja, hogy akkoriban nem nagyon törődtek a halál okával sem egyházi, sem világi személyeknél. Voltak ugyan halottkémek, de azok csupán kétféle betegséget ismertek: a száraz és a nedves betegséget. A száraz azt jelentette, amikor valaki lefogyott, rendszerint tuberkulózis miatt, mások pedig felpuffadtak, vizenyősek lettek, ami azt jelenti, hogy valamilyen szívbetegségben hunytak el. Mária Terézia rendelte el, hogy ’fontos’ személyeknél kötelező boncolást végezni, hogy ne legyen susmus, hogy mi okozta a halálát” – mesélte a patológus, és kitért arra is, hogy a mai elektronmikroszkópos vizsgálatoknak köszönhetően mennyi plusz információhoz juthatunk.
A ruha anyagának és szerkezetének tanulmányozása mellett az ehhez tapadó hám-, zsírsejteket és növényi maradványokat is lehet tanulmányozni, ami azért hasznos, mert ebből a korabeli táplálkozásra és életmódra is lehet következni.
A váci múmiák kapcsán feldolgozták a fogakat is, a fogkövekben található baktériumokat, az őrleményekből származó kő- és keményítőszemcséket, de meglepő módon húsfogyasztásra utaló nyomokat ritkán találtak.
Erre abból lehetett következtetni, hogy a foguk rettenetesen rossz állapotban volt. A szénhidrátfogyasztás során a fogak elkoptak, letörtek, a szájüregben tályogokat találtak.
A férfiak fogazata jobb állapotban volt, mint a nőké, ez összefügghet a terhességgel és a gyengébb táplálkozással. A fogzománcon talált haránt barázdák az éhezés és a hiánybetegségek egyértelmű tünetei – magyarázta Varga Szabolcs, és kitért a radiológiai, CT és más háromdimenziós képalkotó vizsgálatokra, amelyek durva deformitásokat fedeztek fel a múmiákon.
A csontelváltozások a tuberkulózis miatt következtek be, a leletek 70-80 százalékban kimutatható volt a betegség, a halálesetek 35 százalékát is tuberkulózis okozta.
- Sándor Terézia apáca is emiatt hunyt el negyvenévesen. Név nem szerepelt a koporsóján, csak annyi, hogy 1783-ban halt meg. Átnézték a korabeli anyakönyveket, tizenhét hasonló korú nő halt meg abban az évben, a bőség zavarában egyetlen támpont volt, a ruhája.
- Ez alapján azonosították, kiderült, hogy egy pozsonyi klarisszanővér volt. A nem gyógyító rendeket II. József feloszlatta, neki is el kellett hagynia a kolostort, és éppen hazafelé tartott, amikor Vácott rosszul lett, itt halt meg. A mellkasán 8-9 cm-es átmérőben hiányoztak a bordák és a szíve, a kutatók azt feltételezik, hogy a szívét elküldték a családjának.
Borsodi Terézia nem egyedül került a koporsóba, hanem gyermekével együtt. A 26 éves tragikus sorsú nő szülés közben vesztette életét, miközben megkísérelték császármetszéssel eltávolítani harántfekvéses magzatát. Olyan erőhatásnak tették ki a 26 éves nő szervezetét, hogy szétszakadtak a csontjai, ehhez jött a császármetszés, amibe rendszerint belehalt az anya és a magzata is.
Világviszonylatban is egyedülálló ez a lelet, nincsen a világon még egy olyan múmia, ahol megmaradtak volna a császármetszés nyomai.
Biczó Henriett
_________________________________________________________________________________________
AJÁNLÓ: Olyan hideg volt Vácon, hogy odafagyott a katonák keze a puskához 1849 telén
