A kommunizmus nemcsak a múlt része, ma is fel-felbukkan, ezt kell nekünk megakadályoznunk – mondta Rétvári Bence a Kommunizmus Bűnei Alapítvány és a Konrad Adenauer Stiftung “Párhuzamos valóságok” címmel megrendezett 26. konferenciáján az MTI tudósítása szerint.
„Nekünk a polgári értékeket, demokráciát és jogállamot kell védeni” – hangsúlyozta Vác országgyűlési képviselője, majd gyorsan megtalálta a közös pontokat a hatalmat szerinte csak erőszakos úton megszerezni tudó kommunisták és azon “antifák” között, akik tavaly a kitörés napi rendezvényen “aljas módon, hátulról támadtak” találomra kiválasztott, békésen sétáló áldozataikra.
Hálás téma mindez most, a kegyelmi ügy árnyékában. Hiszen a polgári értékeket végre az antifasisztáktól meg a kommunistáktól kell megvédeni, nem az egyház szoknyája mögött megbúvó pedofiloktól és az őket menteni próbáló cinkosoktól. Rétváriék egyébként évek óta tudatosan mossák össze a liberálist és az antifasisztát a kommunistával.
Az államtitkár nyilván nem emlékszik arra, kik voltak az elődeik, ahogy ő említi, ” a kitörés napi békésen sétálgató áldozatoknak”, és mi volt a “Becsület Napja”. Kik szervezték ezeket a túrákat, és mire is akartak emlékeztetni? Mi az a Magyar Nemzeti Arcvonal, és mi történt 1999 februárjában a Viking Klubban. Hogyan állt Rétvári főnöke, a Pintér Sándor által felügyelt rendőrség a “békés megemlékezők” elődeihez?
Akkor még a náci náci volt, az “antifa” pedig antifasiszta. Megszokhattuk már, hogy a „polgári oldal” rendszeresen újraírja a történelmet: így zavarta le Orbán Viktor egyedül a rendszerváltást, és így lett a vonuló újnyilasokból békésen sétálgató tömeg, akikre kommunista antifák támadtak.
Lehet történelem órákat tartani, meg lehet próbálni újra és újra átírni azt, de most nem ennek van itt az ideje. A nyílt beszédnek, az egyértelmű elhatárolódásnak lenne – de az már évek óta nem megy.
