Egy októberi törvénymódosítás szerint novembertől nem a parlament, hanem a kormány dönt a magyar csapatok külföldi bevetéséről, a parlamenti többség ugyanis a kabinetre ruházta át a Magyar Honvédség külföldi állomásozásával és katonai műveleteivel kapcsolatos döntési jogot, írja a 24.hu.
Ez már eleve szűkebb nyilvánosságot jelent, hiszen míg a parlamenti vita nyilvános, addig a kormányülések döntéseiről csak a Magyar Közlönyből, esetleg közleményekből értesülhet a nyilvánosság, ráadásul a törvénymódosítás szerint
ha egy döntés minősített adatot tartalmaz, akkor azt nem is kell nyilvánosságra hozni,
tehát ha a kormány úgy ítéli meg, hogy magyar katonák külföldre vezénylése sértheti
- az ország szuverenitását,
- alkotmányos rendjét,
- honvédelmi, nemzetbiztonsági tevékenységét
- vagy külügyi és nemzetközi kapcsolatait,
akkor titkosíthatja az erről szóló információt, vagyis a kormányhatározatot.
Hogy mi lehet minősített adat, arról a lap Kis-Benedek József biztonsági szakértőt kérdezte, aki elmondta: „miért mennek oda, hogyan mennek oda, milyen eszközökkel”, hozzátéve, valóban vannak olyan információk, amik nem tartoznak mindenkire, elsősorban a katonák biztonsága miatt.
A 24.hu megkérdezte a Honvédelmi Minisztériumot is, valóban eltitkolhat -e a kormány külföldi katonai missziókat, válaszukban ezt írták:
„A kormány számára a magyar emberek biztonsága az első. Márpedig a háborúk korában a megváltozott biztonságpolitikai környezet megköveteli a korábbiaknál gyorsabb, rugalmasabb reagálóképességet a közjogi döntéshozatalban. A módosuló törvényi szabályozás számos európai uniós és NATO-tagország szabályozási gyakorlatához hasonló.”
