Vajon miért lesz egy atyai jóbarátból ellenség, többek között erre adott választ az a tudományos reneszánsz konferencia, amely új perspektívába helyezte Vác korabeli szerepét és a magyar reneszánszot. Báthori Miklóst, Mátyás király korát és környezetét vizsgálták és méltatták a kutatók a Pannónia Házban múlt pénteken.
A reneszánsz év következő állomása az a tudományos ismeretterjesztő konferencia, amelynek április 26-án pénteken a Pannónia Ház adott otthont. Az előadók a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézetének munkatársaiból kerültek ki. A megnyitón a vendégeket köszöntötte Fehérváriné Tóth Helga, a Tragor Ignác Múzeum igazgatója és beszédet mondott Matkovich Ilona is, aki a jelenlévőknek felidézte, hogyan fogalmazódott meg a reneszánsz év ötlete a szervezőkben. Az inspiráció a Mária Terézia év volt. Az uralkodó váci látogatása meghatározta a város sorsát, építészetét, de a településnek volt egy ezt megelőző virágkora is mégpedig a reneszánsz időkben, de sajnos sok emlék elveszett – mutatott rá a polgármester, Matkovich Ilona.
“Az oszmán birodalom alatt minden megsemmisült, de Báthori Miklós idején olyan építészeti kincsek voltak, amelyekről érdemes beszélni és amelyeket a visegrádi múzeum segítséségvel bár töredékesen, de be is tudjuk mutatni egy programsorozattal és kiállítással”
Az emlékeket érdemes lenne felkutatni, a meglévőeket bemutatni. Most ennek a programnak vagyunk a közepén – fogalmazott a polgármester. A konferencia előadói épp egy dinasztiatörténeti kutatás kellős közepében vannak – tájékoztatott a múzeum igazgatóhelyettese, Csukovist Anita.
“Olyan előadók érkeznek, akik a Hunyadi korral foglalkoznak és igyekeznek minél szélesebb spektrumon bemutatni a korszakot természetesen úgy, hogy az országos események és valamilyen módon Vác is kapcsolódhasson ebbe a sorba. Tehát, kitekintve országos eseményekre, némi érintéssel Vácra, Mátyás király politikájára, Mátyás és Beatrix házasságáról, Vitéz János és Mátyás kapcsolatáról, ezen felül Báthori Miklóssal való kapcsolatáról.”
Lesz egy művelődéstörténeti előadás is, amely megpróbálja azt körüljárni, hogy egy humanista egyházi reneszánsz személy, aki egyben főúr is, mennyit tudhatott az őt körülvevő világról ebben az időszakban, tehát mi tartozott bele ebbe a reneszánsz humanista műveltségbe – tette hozzá Csukovits Anita.
