Sajtóhírek szerint 88 tonna – vélhetően rákkeltő, magzatkárosító – vegyszer került a levegőbe a Samsung gödi akkugyárából. Márciusban az is kiderült, hogy születési rendellenességeket okoztak a dél-koreai gyár veszélyes munkakörülményei. Ez kockázatot jelenthet Vácra és az egész Dunakanyarra nézve – hangzott el a második lakossági fórumon, amit azért hívott össze az önkormányzat, hogy áttekintsék, mit tudnak tenni, hogy a váciakat megóvják az akkumulátoripar káros hatásaitól.
FRISS HÍR: Feljelentést tett Matkovich Ilona polgármester a gödi Samsung-gyár környezetszennyezése miatt
Csütörtökön tartották azt a lakossági fórumot Vácon, amely a gödi Samsung-gyár környezetszennyezése miatt hívtak össze. Matkovich Ilona bevezetőjében rámutatott: nem az iparosítás a probléma, hanem az, hogy a lakosság nem érzi biztonságban magát. Nincsenek megfelelő környezetvédelmi szabályozások, garanciák, és mérések. Utalt a közelmúltban a sajtóban megjelent incidensekre, a komáromi akkugyár dolgozóinak rosszullétére, valamint a dél-koreai Samsung gyár okozta születési rendellenességekre.
„Szerintem érdemes ezt a témát fenntartani. Fenn is fogjuk tartani, mert szerintem az egészségünk a legfontosabb értékünk, tehát kell, hogy érdeklődjünk, és kell, hogy beszéljünk róla, hiszen az önkormányzatok önmagukban nem tudnak eredményt ebben elérni. Csak akkor tudunk elérni eredményt, hogy ha a lakosokat is folyamatosan tájékoztatjuk arról, hogy éppen mi történik a környezetükben, és hogyha ők is szót emelnek – mondta Matkovich Ilona polgármester.
KORÁBBAN: Mérgező oldószert talált a Greenpeace a gödi Samsung-üzem közelében kiömlő szennyvízben
Nincs transzparencia sem a gyár, sem a kormányhivatal részéről a kibocsátott anyagok, és a szabályok betartása terén. A nyilvánosságra hozott adatok nagy része az Átlátszó, illetve a Göd-ÉRT egyesület révén került napvilágra – mondta Bodnár Zsuzsa, újságíró. Az adatokból kiderült, Göd levegőjét jelentősen terhelik azok az anyagok, amiket a Samsung-gyárban használnak – ez azt bizonyítja, hogy a cég a legalapvetőbb környezet- és munkavédelmi elvárásoknak sem képes megfelelni – fogalmazott Bodnár Zsuzsa.
Mint ismert, az állam kiemelt gazdasági övezetté nyilvánította a gyár területét és a Pest vármegyei kormányhivatal hatáskörébe emelte, így az önkormányzat nem tud érdemben intézkedni a környezetkárosítással szemben. Szaszkó Andrea szerint, ha már együtt kell élni a gyárral, akkor joga van tudni a lakosságnak, hogy mit lélegez be, mit iszik, mi történik körülötte. Az AKÁRTEIS 17 pontban foglalta össze, mik az akkumulátoripar által érintett települések követelései.
„Jó, hogy azt mondta Göd polgármestere, hogy ez nem megy el innen, ez a gyár, hát nyilván nem megy el innen, de hát azért lehetnek olyan követeléseink, amivel élhetőbb ez az egész történet” – tette hozzá Szaszkó Andrea, az AKÁRTEIS tagja.
Vajda Viktória, Göd momentumos önkormányzati képviselője hangsúlyozta: ez nem politikai ügy, hiszen a gyár károsanyag-kibocsátása minden embert egyaránt érint. Amíg van lakossági ellenállás, addig kordában lehet tartani a folyamatot.
„Nem szeretném, hogy ne érezhessem az otthonomban, biztonságban magam, ez az egyik ok, amiért csinálom. A másik pedig egyrészt, nem működnek a hatóságok, tehát a hatóságok nem hatnak, ez valóban, ahogy Andi is mondta, így van, de közben egy olyan arcpirító arrogancia is van ebben az egészben, amikor például a biztonsági jelentéseknek a térképén azt látjuk, hogy minden egyes baleset vagy tűz, vagy szennyezés az megáll a gyár kerítésénél szerintük. Vagy amikor megkérdezzük a gyárat, hogy épül e következő gyáregység, akkor olyan levelet írnak, hogy hát a gyár területén kívül mi nem fogunk semmit építeni” – emelte ki a momentumos politikus.
Matkovich Ilona arról beszélt, kevés a lehetősége egy önkormányzatnak, hogy monitorozni tudja a károsanyag-kibocsátást, ezért saját mérőpontok felállítására van szükség, amelyek a csapadékvízből gyűjtenek mintát.
„Amikor megcsináljuk az első vizsgálatokat, az eső után, akkor sokkal okosabbak leszünk, hogy Vácon most ebben az időszakban van-e olyan anyag a levegőben, illetve hát a csapadékban, amiről aztán mérnünk kell.”
Az első, akkumulátoriparral kapcsolatos lakossági fórum óta az önkormányzat számos lépést tett annak érdekében, hogy fellépjen a Vácot hátrányosan érintő beruházások ellen. A tömeges munkásszállók kialakítását változtatási tilalom bevezetésével sikerült eddig megakadályozni Vác több pontján. Sikerült azt is megakadályozni, hogy akkumulátorokat raktározzanak nagyobb tömegben a Toperini ipari parkban – mondta el a polgármester, aki hangsúlyozta: ez a városvezetés igyekszik minden ilyen szándékot megakadályozni.
Matkovich Ilona ugyanakkor rámutatott: az önkormányzatnak nincs hatásköre például a DMRV azon fejlesztésére, amit 32 milliárdos hazai támogatással építtet a kormány, és ami napi 10 ezer köbméter ipari szennyvizet szállít Vácra, amely a tisztítást követően a Dunába kerül. Ami világos, hogy a kormánypárti polgármesterjelölt, Imre Zsolt támogatja a kormány akkumulátor stratégiáját és azt is tudjuk, hogy vállalkozók, akik már jó üzletet látnak a munkásszállók létesítésében és szeretnék, ha egy olyan városvezetés lenne, ami nem gördítene akadályt ezek telepítése elé – összegezte a polgármester.