A hazai élelmiszerinfláció okait kutatta a jegybank friss tanulmányában. Arra jutottak, hogy az Európában is rekordmagas pénzromlás oka a magyar gazdaság gyengeségei (alacsony termelékenység, magas energiaintenzitás) mellett az infláció letörésére hozott kormányzati intézkedések voltak.
„Az ársapkák nem segítették az élelmiszerinfláció visszafogását” – idézi a Nemzeti Bank szerdán publikált tanulmányát a Telex. Az elemzés szerint, a hatósági áras termékek „piactorzító hatása került előtérbe”, ezért nőtt a hazai és a régiós élelmiszer-infláció különbsége. Matolcsyék szerint azért fulladt kudarcba az árstop, mert a hatósági áras élelmiszereken elszenvedett veszteségeiket a vállalatok más termékek megdrágításával kompenzálták. A kiskereskedelemre kivetett különadónak is inflációgerjesztő hatása volt, de a forintárfolyam esése is növelte az infláció mértékét, mert annak hatását a koronavírus-járványt követő keresletnövekedés időszakában „könnyebben tudták érvényesíteni” a vállalatok.
Emlékeztetőül: 2023-ban éves szinten 17,6 százalék volt az infláció, ilyen magas értéket utoljára 1997-ben mért a KSH. A jegybank számításai szerint 2021. júniusa és 2023 szeptembere között az élelmiszerek 56,3 százalékkal drágultak. 2022 augusztus és 2023 szeptembere között a magyar élelmiszer-infláció volt a legmagasabb az Európai Unióban.
Januárban ugyan már négy százalék alatti inflációt mért a KSH, de a pékáru, a tejtermékek és a zöldség-gyümölcs ára még mindig az uniós átlag felett van. Sőt, öt uniós országban (köztük a szomszédos Romániában), még mindig kevesebbet kell fizetni a boltokban. Közben a magyar bérszínvonal, az Eurostat adatai szerint, nagyjából az uniós átlag felét érheti el. Ez azért is fontos, mert az élelmiszer-infláció az alacsonyabb keresetűeket nagyobb mértékben sújtja.
