Az összes uniós ország közül Magyarországon költi a kormány a legkevesebbet az egészségügyre.
Szijjártó Péter, aki manapság már a szomszédba is honvédségi magángéppel megy, 2006-ban még arról adott ki közleményt, hogy
„Az embereknek elegük van a luxuskormányzásból. A Fidesz szerint az emberek számára fontos döntéseket hozó, a puritán elveket szem előtt tartó plebejuskormányzásra van szükség, és a limuzinszocialisták helyett felelős döntéshozók kellenek a parlamentbe és a kormányba is”.
- április 29-én Orbán Viktor azt ígérte:
„Kevesebb mint fele emberrel fogunk dolgozni”.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter is arról beszélt egykor:
„hatékony, olcsó és fegyelmezett államra van szükségünk. […] Az a célunk, hogy az államigazgatás intézményrendszerét ésszerűbbé, áttekinthetőbbé, egyszerűbbé tegyük.”
A szép ígéretek már 2017-ben csúnyán elbuktak. Akkor a Világgazdaság számolta ki, hogy 2010-hez képest kétszer annyian dolgoztak a minisztériumokban: 5700 helyett 10 ezren. Az állam pedig azóta is folyamatosan növekszik – vele párhuzamosan pedig a fenntartásához szükséges költségek is. Olyannyira, hogy mostanra a magyar állam a második legdrágább uniós tagállam.
A Népszava az Eurostat 2022-es adatai alapján azt írja, hogy az Európai Unióban messze a szociális és egészségügyi kiadásokra megy a legtöbb pénz. Előbbire a kormányok átlagosan a GDP 19,5 százalékát költötték, utóbbira átlagosan 7,7 százalék jutott. Magyarországon ezzel szemben a kormány csupán a GDP 13,1 százalékát fordította nyugdíjakra és más szociális transzferekre. Ez a 27 tagú unióban a 22. helyre volt elég. A magyarnál csak a horvát, az észt, a ciprusi, a máltai és az ír állam költ kevesebbet polgárai szociális ellátásra.
Még rosszabb a helyzet, ha az egészségügyi ráfordításokat nézzük: 2022-ben a kormány az uniós átlag 7,7 százalékával szemben, mindössze a GDP 4,4 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra. Ezzel az utolsó helyen áll.
Ez azt jelenti, hogy nem véletlen a magyar állami egészségügy leépülése. Jól látható módon az egész EU egyik legalulfinanszírozottabb egészségügyi-ellátó rendszere az itteni, beleértve Romániáét és Bulgáriáét is.
Ezt a váciak a saját bőrükön is megtapasztalhatják: 2018 óta – érdekes módon mindig a választások előtt – ígérgeti a Fidesz és Rétvári Bence a váci szakrendelő felújítását. Ezidáig ebből sem lett semmi.
Van viszont, amire nem sajnálja a kormány a pénzt: az állam működtetésére. Miközben az uniós országok átlagosan a GDP-jük 6 százalékát költötték erre a területre, addig a magyar bürokrácia működése a GDP 8,2 százalékát emésztette fel. Ezzel a magyar állam az egész EU második legdrágábban működő államigazgatása lett.
