Kedd este jelent meg egy kormányrendelet, ami olyan hagyományos belügyi feladatokat csoportosított át Pintér Sándor belügyminisztertől Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjéhez, mint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a magyar állampolgárok külföldre utazásának és útlevélkiadásának szabályozása – vette észre a HVG.hu.
Mint írták, a kormányrendelet olyan hagyományos belügyi feladatokat vesz el Pintér Sándor belügyminisztertől, és ad át Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének, mint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a magyar állampolgárok külföldre utazásának és az útlevélkiadásnak a szabályozása. Rogán hivatala lesz a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv is.
A Belügy- helyett az Energiaügyi Minisztériumhoz kerül a vízgazdálkodás, kivéve a mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítmény engedélyezését, és a vízvédelem, ideértve a vízügyi igazgatási szervek irányítását, a víziközmű-szolgáltatást, a települési szennyvízelvezetés szabályozását. Emellett Lázár János építési és közlekedési miniszter egyik jogkörét is átadják Lantos Csaba energiaügyi miniszternek: az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásával és az energetikai tanúsítói tevékenységgel kapcsolatos feladatok tekintetében ő lesz a kormány építésgazdaságért felelős tagja.
Újabb feladatokat kap a már most is nagyon sok területet felügyelő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Ő lesz felelős az űrtechnológiáért, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől elveszik az űrkutatás irányítását. Szijjártó Péter még két hatáskört veszít el: ezentúl nem ő, hanem a nemzetgazdasági miniszter határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel, és a Debreceni Repülőtér tulajdonosi jogait sem ő gyakorolja, hanem Nagy Márton. Viszont egy kormányhatározat 10 milliárd forinttal megemelte a külképviseletek igazgatására fordítható összeget – ezek szerint a költségvetés készítésekor nem tudták felmérni, mennyibe kerül a külügyi apparátus működtetése –, az összeget a Nemzeti Vagyonkezelő állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra szánt keretéből vették el.
Forrás: HVG
