Néha érdemes kitekinteni, mert akkor könnyebben felismerhetőek a mélyebb összefüggések, és esetleg kiderülhet, hogy az, amit csak helyi sajátosságnak gondoltunk, az esetleg országos folyamatok következménye.
November 27-én publikálta a Gazdaságkutató Intézet, ismertebb nevén a GKI, a költségvetés belső arányainak változásáról az elemzését, valójában azt vizsgálva, hogy miként változnak a preferenciák az évek során. Hétköznapi fogalmakkal leírva, mi volt fontos a kormánynak, mi volt kevésbé fontos. Mire költ többet, mire kevesebbet a kormány az adófizetők és a hitelezők pénzéből.
Ezúttal még arra is gondot fordítottak a kutatók, hogy reálértéken mutassák be az ágazatok forrásait, vagyis, hogy könnyen össze lehessen vetni az idei források igazi vásárlóértékét, a korábbi időszak kereteivel. Ezúttal az a pikáns, hogy összevethetünk kormányzati teljesítményeket. Az ábra önmagáért beszél.
- Magyarországon az államháztartási kiadások már 2010-ben is több mint 7 százalékkal voltak magasabbak, mint a szomszédos országokban (átlagosan), és ez a különbség legfeljebb egy százalékkal csökkent 2023 végére
- Ha nem tudnánk, hogy mi a valóság, azt hihetnénk, hogy ennyivel jobbak Magyarországon az állami szolgáltatások, mint amilyenek a régió többi országában (egészségügy, oktatás, biztonság, közlekedés, tájékoztatás, stb.).
De tudjuk, hogy nem így van. Vagyis az állam ugyan sokkal nagyobb arányban költ ezekre a dolgokra, mint a szomszédok, de az eredmény rosszabb, sőt sokkal rosszabb, a szomszédoknál, persze azért is, mert önmagára viszont többet költ.
Az elmúlt 14 év másik fontos változása az államháztartáson belül a központi költségvetés arányának növekedése, 67%-ról 79%-ra. Az oktatási és egészségügyi intézmények elvétele az önkormányzatoktól például, valamint a források elvonása az önkormányzatoktól a legfőbb ok. Illetve a nyugdíjrendszer átalakítása (inflációkövetés a vegyes indexálás helyett) mind-mind hozzájárultak ehhez a növekedéshez
Ennek a trendnek a tükrében (az önkormányzatok súlya az államháztartáson belül 25%-ról 12%-ra csökkent) nem meglepő, hogy az önkormányzatoknak nincs elegendő forrásuk a beruházások végrehajtására.
Egybehangzó uniós álláspont: regionális autonómia nélkül nincs igazi demokrácia. Számszerűen akár azt is mondhatjuk, 14 év alatt 12 százalékpontos visszaesést jelez Magyarországon az önkormányzatok demokráciaszint-jelzője.
VF
________________________________________________________________________________
AJÁNLÓ: Újabb forintgyengülési hullámot hozott a csütörtök délelőtt
