A kormány 2020-ban találta ki a különleges gazdasági övezet fogalmát. Ennek lényege, hogy különleges gazdasági övezetként kijelölt területeken bizonyos közterületek, közparkok, közutak tulajdonjogát a megyei önkormányzat szerzi meg, és itt a helyi adóztatás joga is átszáll a megyei közgyűlésre.
Elsőként Gödön nyilvánította különleges gazdasági övezetté a kormány az akkugyár területét, így a Samsung tetemes iparűzési adóját nem az ellenzéki vezetésű önkormányzat, hanem a Pest megyei közgyűlés kapta meg. A Népszava azt írja, az így megszerzett 14 milliárd forintból félmilliárdot kormányközeli civil szervezetek kaptak meg. Többek között:
- A Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez köthető alapítvány egymagában 156,7 milliót kapott, volt olyan pályázati kör, amikor négy pályázatuk is nyert.
- Jutott pénz Kammerer Zoltán Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítványának is. Négy pályázaton összesen 57,3 millió forintot kapott gyereknapra, nyugdíjas karácsony szervezésére és „közösségi vitaanyag” készítésére.
- A kormánypárti 0627.hu oldalt kiadó Dunakanyar Média Alapítvány pedig összesen 88 milliót gyűjtött be.
Érdekesség, hogy miután elvették az iparűzési adót és ennek hatására lemondott a momentumos polgármester, a papíron civil, a valóságban azonban fideszes támogatottságú Kammerer Zoltánt választották meg a város polgármesterének. Ezután Göd visszakapott 7,9 milliárdot az eltérített adóból.
Legutóbb a paksi atomerőművet jelölti ki különleges gazdasági övezetté a kormány, a június 9.-e óta ellenzéki vezetésű önkormányzat emiatt 7 milliárd forintnyi bevételtől esik el. A döntést még Székesfehérvár fideszes polgármestere sem hagyta szó nélkül. Cser-Palkovics András az Indexnek azt mondta, a paksi iparűzési adó elvétele olyan alapvető szolgáltatásokat veszélyeztethet, mint például a bölcsőde, óvoda, szociális intézmények működése. Ráadásul az intézkedés közvetlenül a választások utánra való időzítése is „szerencsétlen”.
AJÁNLÓ: Összeomlott az akkugyártás?
