Maffiózók és kémek – Az alvilágnak nincs romantikája címmel tart előadást a Dunakanyar Színházban hétfő este fél hétkor Dezső András újságíró, számos sikerkönyv szerzője, aki írt már cikket Kertész Balázsról, Rogán Antal bizalmasáról, a magyarországi szervezett bűnözésről, Portik Tamás felemelkedéséről és bukásáról, a kokain útjáról Magyarországon, valamint többször érintette a hazai titkosszolgálati játszmák témakörét is.
Dezső András a Vác.hu-nak nyilatkozott.
Mi volt az a bizonyos első nagy sztori, ami a bűnügyi újságírás irányába terelte?
A kétezres évek első felében zajlott az úgynevezett „kecskeméti maffiaper.” Valójában azért nevezték így, mert a perben szereplőket Kecskeméten fogták el, illetve ott indult a büntetőeljárás, de igazából országosan ismert alakok voltak. A dolog lényege az volt, hogy ezek a figurák több embert is meg akartak öletni azért, hogy az érdekeltségeiket átvegyék. Ez azért érdekelt különösen, mert ezek az elkövetők már akkor, a kétezres évek elején is már viszonylag idősebbnek számítottak, tehát a hetvenes években formálódó szervezett bűnözés alakítói voltak fiatalon, amikor úgymond a bűnözői karrierjüket elkezdték. Az érdekelt, hogy ezen a kecskeméti ügyön keresztül egészen a hetvenes évekig nyúlhassak vissza, amikor kialakulóban volt az, amit ma szervezett bűnözésnek nevezünk.
Hogyan dolgozik? Milyen módszereket használ, hogy ezeket az ügyeket felgöngyölítse?
Nincs e mögött különös misztikum. Sok újságíró szakosodik valamilyen témára, én a bűnügyre, de bármilyen más témára lehet. Ha pedig az ember egy témakörbe beleássa magát, mint én a kétezres évek elején, akkor organikusan bővülni kezd a kapcsolati tőkéje. Az ember megismer egy csomó mindenkit: akár egy ügy közvetlen érintettjeit, vagy olyanokat, akik ismerik őket. Forrás, vagy beszélgetőpartner lehet bárki, aki az adott büntetőügyben járatos, legyen akár ügyvéd vagy akár érintett, és mindig van valaki, aki ismer még egy másik embert, akit megkeresésre javasol egy adott ügyben. Miután az első könyvemet, a Maffiózók mackónadrágban címűt megírtam, egyre többen voltak olyanok is, akik maguktól jelentkeztek be, hogy lenne még mondanivalójuk számomra a szervezett bűnözésről.
Volt olyan, amikor fenyegetve érezte magát? Kérték már meg, hogy ne szimatoljon annyit?
Kértek, de sosem jártak sikerrel.
Azt hozzá kell tennem, hogy a szervezett bűnözésben azért nem hülye emberek működnek. Többször előfordult, hogy le akartak állítani egy ügy feltárásában, de arra mindig ügyeltek, hogy sose kövessenek el direkt fenyegetést, fizikait még véletlenül se, ennél jóval több eszük van. Itt inkább jogi fenyegetésekről van szó. Az is előfordult persze, hogy leírtam valamit, ami nem tetszett, ilyenkor is többször kaptam már finom utalásokat arra, hogy úgy mondjam: nem mindenki örül a munkásságomnak.
Min dolgozik most? Mi lesz a következő feltárt ügy?
Hogy egy könyvem megszülessen, azt hosszú kutatómunka, forrásgyűjtés előzi meg, hogy az végül hiteles legyen és megálljon a lábán. Folyamatosan több témakörben gyűjtögetek most is, de még egyikről sem beszélhetek.
Lesz váci vonatkozású történet a ma esti előadáson?
Igen! Mindenképp szeretnék beszélni a rendszerváltás utáni egyik első maffiaügyről, ami „váci hetek” néven vált ismertté.
Erről, a bűnözői csoportok és a titkosszolgálatok működésének összefonódásáról, a bűnözés elleni harcban a média és a rendőrség szerepének a változásáról is szól Dezső András előadása november 11-én 18:30-kor a Váci Dunakanyar Színházban.
Tóth Dávid
AJÁNLÓ: Az akkumulátorgyártók konferenciáján demonstráltak az akkugyárak károsultjai
