Ezek a hatalmas gyárak akkor is jelentősen megviselik a környezetet, ha teljesen szabályszerűen működnek. Magyarországon viszont nem ez a helyzet, hiszen a kormányhivatalok még asszisztálnak is a jogsértésekhez.
Amióta Orbán Viktor a fejébe vette, hogy „akkunagyhatalmat” farag az országból, a kormányzati és céges kommunikációban az figyelhető meg, hogy a veszélyeket, kockázatokat nem említik vagy bagatellizálják, sőt újabban már az „akkumulátor” szót sem használják, hanem helyette zöldenergia-tárolót emlegetnek – erről beszélt Éltető Andrea, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) főmunkatársa a hvg360-nak. A lap arra emlékeztet: az Orbán-kormány eddig 1500 milliárd forintnál is több támogatásról döntött, hogy így segítse a főként ázsiai gyárak és feldolgozók kiépülését.
Éltető Andrea arról is beszélt a hvg-nek, hogy bár az új, az akkugyárakra vonatkozó uniós direktíva sokkal szigorúbb környezetvédelmi szabályokat ír elő, alkalmazásáig még legalább három év telhet el. Ráadásul „hiába mutatnak jól papíron a célkitűzések, ha gond van a betartatásukkal ”. A szakember szerint „a hazai koreai gyárak példája mutatja, hogy a betartatás vagy nem megy, vagy bármilyen szabálytalanság esetén inkább kifizetik a gyárak a büntetést”. Ráadásul ezek a hatalmas gyárak akkor is jelentősen megviselik a környezetet, ha teljesen szabályszerűen működnek.
Hasonló megállapításra jutottak a Magyar Mérnöki Kamara szakértői is. Szerintük is kiemelten kell foglalkozni a kibocsátások miatt kialakuló környezeti állapotokkal, mivel „a nagy mennyiségek miatt a határértékek betartása esetén is jelentős a környezetbe kijutó légszennyező anyagok mennyisége”, illetve az akár több ezer köbméter szennyvíz miatt jelentős lesz a kibocsátott toxikus anyagok és nehézfémek mennyisége is. Tanulmányukban azt írják, súlyos hiányosságok rajzolódnak ki a hazai engedélyeztetési eljárások során.
A lap arra emlékeztet: bár a kormány névleg elkötelezett a környezetvédelem mellett, és a miniszterek az akkugyártók szigorú ellenőrzését ígérik, gyakorlatilag az összes, már betelepült vállalat beruházásánál ordító hiányosságokra derült fény. A szükséges kontroll hiánya eddig is balesetekhez, sőt olykor halálesetekhez vezetett, és komoly környezetszennyezéssel járt, pedig a káros következmények egy részét valószínűleg eltussolták, bizonyos környezeti ártalmak pedig csak hosszabb idő után derülnek ki. Amíg a kormányhivatalok tevőlegesen asszisztálnak a jogsértésekhez, addig az akkuipar magyarországi erőltetése a legsúlyosabb egészségügyi és környezeti kockázattal járhat, amivel a kormány az egész Kárpát-medence élhető jövőjét teszi kockára.
