Az Orbán-kormány egykori emberminiszter vezetése jelentős hasznot hajtott a református egyház konyhájára: a tizenhárom év alatt átadott 57 állami ingatlanból 49 azután érkezett, hogy Balogot 2021 februárjában lelkészi elnökké választották.
2010 májusától 2023 augusztusáig 257 ingatlant adott át az állam ingyen az egyházaknak, összesen 57 milliárd forint értékben. 105 ingatlan jutott a katolikus egyháznak, szerzetesrendeknek és más katolikus szervezeteknek, míg 57 a reformátusoknak, beleértve a különböző egyházmegyéket, egyházközségeket és a Református Szeretetszolgálatot is. A katolikusok 29,5 milliárd, a reformátusok pedig 13 milliárd forint értékben kaptak ingatlanokat. A két legnagyobb egyházhoz került az ingatlanok több mint 60 százaléka és az átadott vagyon összértékének 75 százaléka – írja a Partizán péntek reggeli hírlevelében, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai alapján, amit a Párbeszéd kért ki még tavaly szeptemberben.
A lap arra emlékeztet, amikor Balog Zoltán múlt pénteken a kegyelmi ügyben betöltött szerepe miatt lemondani kényszerült a református egyház zsinatának lelkészi elnökségéről, többek között azt mondta:
„Az, hogy a közéletből jöttem vissza, az valóban jelentett hasznot az egyházunknak. Hasznot, kockázatot és terhet. A hasznot én nem pénzben mérem, hanem abban, hogy talán egyházunk karakteresebben, szélesebb terekben tudott megjelenni, mint korábban. Hogy nőttek a lehetőségeink a szolgálatra”.
Igazán fennkölt szavak, de nekünk engedtessék meg, hogy a hasznot világi javakban is mérjük. Ha ezt tesszük, akkor világosan látszik, hogy Balog vezetése jelentős hasznot hajtott a református egyház konyhájára: a tizenhárom év alatt átadott 57 állami ingatlanból 49 azután érkezett, hogy Balogot 2021 februárjában lelkészi elnökké választották.
A kegyelmi ügy árnyékában azonban az egyház vezetői már szabadulnának tőle: egyre többen fejezik ki nemtetszésüket amiatt, hogy bár a zsinat elnöki tisztéről lemondott, de (sokak meglepetésére) püspök maradt.
