Az 1,3 milliárd euróból megépülő, évi 100 ezer tonna katódport előállító gigaüzem környezeti és egészségügyi veszélyei miatt sokan aggódnak Ácson és a környező településeken.
Szijjártó Péter külügyminiszter június végén jelentette be, hogy Ácson a kínai Huayou Cobalt, illetve annak magyarországi leányvállalata, a Bamo Technology Hungary Kft. épít fel egy évi 100 ezer tonna kapacitású katódgyárat. Mivel ezt sokáig titkolta a kormány, a bejelentést követően öt önkormányzati képviselő lemondott tisztségéről. Ők elfogadhatatlannak tartották, hogy a lakosság és a testület előzetes értesítése nélkül született döntés egy ilyen horderejű ügyben.
A Bamo Kft. októberben lakossági tájékoztató fórumot tartott, itt azonban nem sikerült megnyugatni az ácsiakat, ahogy a szomszédos Bábolna, Nagyigmánd és Bana lakosait sem. A tiltakozások ellenére a cég idén márciusban benyújtotta a környezethasználati engedélykérelmét a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalhoz, de az önkormányzat nem hozta nyilvánosságra az épülő gyár környezeti hatástanulmányát.
Az engedély kiadásához szükséges, kötelezően megtartandó közmeghallgatást pedig személyes részvétel nélkül kívánja lebonyolítani a kormányhivatal.
Így aztán jobb híján a civilek vették kezükbe az ügyet: a Kiállunk Ácsért nevű csoport március 24-re összehívott egy lakossági fórumot, melyre elhívták az akkuipar által érintett civilek országos szövetségének, az AKÁRTEIS nevű tömörülésnek a tagjait. Az eseményre Gödről, Győrszentivánról, Sóskútról érkeztek civil aktivisták, akik a saját tapasztalataikat osztották meg az ácsi lakosokkal. Az Átlátszó tudósítása szerint itt többek között az derült ki, hogy
- Bár a cég tájékoztatása szerint a katódpor gyártásához használt anyagok közül csak lítiumsó a veszélyes anyag, a nikkel, kobalt és mangán keveréket tartalmazó NMC nevű „prekurzor” nem veszélyes besorolású, a valóságban a környezeti hatástanulmány egyértelműen a veszélyes anyagok közé sorolja a mérgező és rákkeltő hatású NMC-t.
- Bár a cég azt állítja, hogy a katódgyár nem terheli majd szennyező anyagokkal a környezetet, a hatástanulmányban közzétett kibocsátási adatok mást mutatnak. A 33 légszennyező pontforráson keresztül a mérgező nehézfémekből, a nikkelből és a kobaltból például évente összesen körülbelül négy tonna anyag kerül ki a környezetbe – még a határértékek betartása esetén is.
Lipka Zoltán, a Kiállunk Ácsért egyik képviselője az Átlátszónak azt mondta, hogy a méreganyagok szeles időjárás esetén a gyártól távolabb is eljuthatnak, csapadékkal pedig a talajba mosódhatnak. Egy fiatal házaspár pedig arról beszélt a lapnak, hogy Komáromból épp az SK komáromi akkumulátorgyára miatt költöztek Ácsra, erre most azzal kell szembesülniük, hogy ebben a városban is veszélyes akku-ipari beruházás létesül.
A fórumon résztvevő gödi, sóskúti és győrszentiváni civilek pedig arról osztották meg tapasztalataikat, hogy a kiemelt státuszú akkuipari beruházásokat mindenhol a lakosság megkérdezése, sőt akarata ellenére valósítja meg a kormány. A már működő üzemek hatósági ellenőrzése hiányos, a cégek pedig nem tartják be a jogszabályi előírásokat, sok esetben súlyosan veszélyeztetve a munkavállalókat és a gyárak környezetében élő lakosságot is.