Sem a váci Duna-part, sem a Liget és a Ligeti-tó, de az árvízi védekezésben szerepet játszó Gombás-patak partja sem alkalmas terület arra, hogy hódgátak épüljenek, mert több évtizedes fák esnének áldozatul – írta a Bagolybükk Környezet- és Természetvédelmi Egyesület a Facebook-oldalán.
Az egyesület tagjai – más civilekkel összefogva – dróthálóval stabilan körbetekertek néhány, a Gombás-patak partján álló fát, már több országban bevált ez a módszer. Egyelőre ez egy pilot-projekt, megfigyelik, hogyan alakul a fák sorsa és hogyan reagál a hód.
- A cél az lenne, hogy a hódok az Ártéri Tanösvény területén tevékenykedjenek, és hogy a Duna felé tereljék őket, ami az állatvédőknek és a favédőknek is megfelelő megoldás lenne. Természetesen a nagyobb fákat ott is óvni kellene, ahogyan azt Gödön is teszik.
- A Gombás-patak partján álló nyárfák kora minimum 55-65 évre tehető, egy ilyen fa értéke 3-6 millió forint, és nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a példányok több oxigént adnak le és jobban hűtik a levegőt, mint a fiatal fák.
A felmelegedés hatására elvesző vizes élőhelyek visszaállításában és megőrzésében óriási szerepe lehet a tavakat kialakító hódoknak. A gátépítő munkájuk létfontosságú az ökoszisztéma számára, elősegíti a szárazabb talaj öntözését, várai más fajokat is megóvhatnak.
Az eurázsiai hód a 19. század közepén az intenzív vadászat miatt kipusztult a Kárpát-medencéből, ma már újra jelen van Magyarország legtöbb vízfolyása mentén, 10-11 ezerre teszik a Magyarországon élő példányok számát.
A Magosfa Alapítvány és a Bagolybükk Egyesület az ősszel elmaradt 3. Váci Zöldfesztivált április 27-én pótolja, a rendezvényen egy hódszakértő is előadást tart.
__________________________________________________________________________________
AJÁNLÓ: Már lehet jelentkezni a nyári táborokba Vácon
