A jelek szerint a külföldiek igenis elvehetik a magyarok munkáját.
A koronavírus-járvány óta nem látott, 4,6 százalékos szintre ugrott a munkanélküliség 2023 november, és 2024 februárja között a KSH adatai szerint. A statisztikai hivatal számait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfői rendezvényén értékelte a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton úgy vélekedett, hogy a munkanélküliségi ráta átmeneti emelkedése örvendetes, mert ez azt jelenti, hogy egyre többen lépnek be az inaktívból az aktív státuszba. Nagy szerint olyanok is regisztrálnak a munkaügyi központokban a béremelések hatására, akik eddig dolgozni sem akartak.
A Portfolio kutatása szerint nem helytálló a miniszter magyarázata és a recesszió miatt ugrott meg a munkanélküliség. A portál jelenleg 250 ezer állástalannal számol, ez 90 ezer emberrel több, mint másfél éve. Eközben 20 ezer fővel nőtt a külföldi munkavállalók száma, amely így összesen 100 ezer főt jelent jelenleg. Az RTL Híradónak nyilatkozó elemző szerint, amíg nagyon sok magyar elvesztette az állását, addig egyre több külföldi jelenik meg a magyar munkaerőpiacon. Hornyák József kiemelte: elsősorban az iparvállalatok azok, amelyek nagy számban vesznek fel külhoni munkavállalókat.
A Gazdaságkutató Intézet szerint a kormány ígéretével ellentétben a külföldiek igenis elvehetik a magyarok munkáját. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az állások egy részére képtelenek magyar munkaerőt találni a cégek. Azt mondják, az ipari nagyvállalatokat támogató gazdaságpolitika miatt. A GKI vezérigazgatója, Molnár László szerint az akkumulátor gyártásban például egyre több külföldi munkavállaló fog megjelenni, míg a magyar munkaerő helyzete mit sem fog változni. Szerinte ez stagnáláshoz, majd a munkanélküliségi ráta esetleges emelkedéséhez is vezethet.