Bodnár Zsuzsa újságíró – aki a gödi Samsung-gyárról szóló lakossági fórumon is részt vett – az Átlátszón foglalta össze, milyen problémákkal kell szembenéznünk az akkugyárak miatt:
- Az érintett település lakossága és a helyi önkormányzat jellemzően csak a sajtóból értesül az újabb beruházásról, de az is előfordul, hogy a Magyar Közlönyből tudják meg, hogy a kormány váratlanul beruházási célterületté nyilvánított egy földterületet a településük határában.
- Mivel a kormányzat számára fontos, hogy senki ne szólhasson bele a döntésébe, ezeket a beruházásokat azonnal nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítják. Ennek köszönhetően bármilyen veszélyes üzem épülhet, bárhová: szántóföldre, erdő helyére, természetvédelmi területre, ráadásul a legtöbb esetben a lakóházak közvetlen közelébe.
- A hatóságoknak rohamtempóban kell ezekhez a gyárakhoz az engedélyeket kiadniuk, általában a környezet- és egészségvédelmi szempontokat és a szakmai ellenérveket is lesöpörve az asztalról.
- Bármit is állítsanak Orbánék, a lakosságra is veszélyes környezetszennyezés jár együtt ezekkel a gyárakkal, erre a váciakat is érintő gödi akkugyár a legszomorúbb példa.
- Azt is tudjuk, hogy ezek a gyárak rendszeresen megsértik a környezet- és katasztrófavédelmi, a hulladékgazdálkodási vagy munkavédelmi előírásokat is. A magyar hatóságok azonban rendre csak minimális bírságokat szabnak ki rájuk, ami nem tántorítja el őket a törvénysértés folytatásától.
- A kormány munkahelyteremtésre hivatkozik a gombamód szaporodó akkugyárak több milliárdos állami támogatásakor, csakhogy az üzemekben rengeteg külföldi vendégmunkást alkalmaznak, a magyar állam tehát az ő munkahelyüket biztosítja a magyarok adóforintjaiból.
- Az állami támogatások ellenére, a beruházások profitja a külföldi multicégeket gazdagítja, vagyis a magyar gazdaságnak csekély haszna származik az akkuipari beruházásokból.
