Nem kíván adatokat szolgáltatni és kimutatásokat gyűjteni a Göd-ÉRT Egyesület a tevékenységéről a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak.
A Göd-ÉRT nem érti a kampányanyagaikkal, vagy az elért csoportokkal kapcsolatos adatszolgáltatási felszólítást, hiszen – mint hangsúlyozzák – a szervezetük gödi lakosokból áll, akik elsősorban az akkumulátorgyártás egészségkárosító hatásaitól kívánják megvédeni a településen élőket, nem pedig támadást indítani az ország szuverenitása ellen.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal több szervezet működését vizsgálta már, szeptemberen a Göd-ÉRT Egyesülettől kért be dokumentumokat.
A település civilszervezete az önkormányzati választásokon is részt vett, két képviselőjük jutott be a testületbe, közben egy uniós pályázaton is sikeresen szerepelt, aminek támogatását a civil érdekképviseletre használták fel az akkumulátorgyár működési folyamatának engedélyeztetésével összefüggésben.
Utóbbival kapcsolatban több tiltakozó demonstrációt is szerveztek a gödi civilek, mert nem kaptak információt a Samsung-akkugyár károsanyag kibocsájtásáról.
- A Szuverenitásvédelmi Hivatal szeptemberben e két tevékenységhez kötődő összes adatot, dokumentumot, így kampányanyagokat, tevékenység- és költségkimutatásokat, kifizetéseket kért be.
- Arra is kíváncsiak voltak például, hogy az uniós civil érdekvédelmi pályázat működtetése során milyen célcsoportokat és közreműködőket értek el a Göd-ÉRT civilek SMS,-en, Messengeren vagy Twitteren keresztül.
A Göd-ÉRT Egyesület sajtóközleményben tiltakozott a vizsgálat ellen, álláspontjukban kifejtették, egyrészt tevékenységük nyilvános, amivel a magyar emberek szuverenitását és érdekeit védik a magyar jogszabályokat rendszeresen megszegő akkumulátorgyárral szemben, másrészt nincsenek erőforrásaik a hivatal által kért több száz dokumentum és adat, például bankszámlakivonatok vagy médiaszereplések kigyűjtésére.
Az ES az ügy kapcsán megkereste a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet, hogy miként kell értelmezni a hazai hivatali hálózatban és a magyar jogi struktúrában a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, valamint, hogy van-e jogköre adatokat, kimutatásokat bekérni egy magyar civilszervezettől.
A TASZ válaszából kiderül, hogy az Országgyűlés által létrehozott jogszabály felhatalmazása alapján kérhet adatot hazai szervezetektől a SZUHI, bár azok kiadásához semmilyen kényszerítő intézkedést nem vehet igénybe. A jogászszervezet hozzátette:
„A Szuverenitásvédelmi Hivatal egy törvény alapján felállított állami szerv, ám erősen megkérdőjelezhető, hogy létezése és a törvény szerinti tevékenysége megfelel azoknak az alkotmányos normáknak, amelyek egy jogállam alapját kellene, hogy képezzék.”
