Csak Vácot nem, mert a kormány másként döntött.
Elhagyta Magyarországot a 2024-es dunai árhullám, az ország nagyobb (az osztrák, cseh, lengyel vagy román állapotokhoz mérhető) katasztrófa nélkül úszta meg az évszázad eddigi negyedik legnagyobb árvízét.
A miniszterelnök szerint ezt magunknak köszönhetjük, mert „ha arra várnánk, hogy Brüsszel kisegítsen bennünket a bajból, akkor nyakig állnánk a vízben”.
Ezzel szemben a valóság az, hogy a magyar állam a 2013-as árvíz óta 180 milliárd forintot költött a védművek fejlesztésére, a gátak magasítására. Mindezt szinte kizárólag uniós forrásból – derül ki a Válasz Online cikkéből.
Amikor Orbán Viktor azt mondta Komáromban, hogy „ez a gát mindent kibír”, a 2014-ben a Széchenyi Terv, az uniós források felhasználására szolgáló akciótervek részeként felépült védműről beszélt, de Nagymarost, Sződligetet vagy Tahitótfalut is uniós pénzből készült mobilgát védte meg.
A VO összesítése szerint összesen 18 helyen épült (vagy magasodott meg) gát Magyarországon 2013 óta – mind uniós támogatásból.
Vácot viszont a kormány 2019-ben kihúzta a fejlesztési tervek közül. Az itteni mobilgát áldozatául esett a fideszes üzleti-gazdasági belharcoknak, az Orbán-Simicska háborúnak.
Pedig az EU minimum 2,2 milliárd forintot adott volna, de a kormány miatt ennek hiányában Vácon valóban az emberek összefogására, több százezer homokzsák megtöltésére és gátépítésre volt szükség az árvízi katasztrófa elkerüléséhez.
Orbán Viktor hétfőn Bajára is mobilgátat ígért, de Vác még ígéretet sem kapott, nem is járt az árvíz idején a városban a miniszterelnök.
(A fenti kép Sződligetnél még a 2013-as árvíz idején készült. A mobilgát azóta – uniós forrásból – felépült, és megvédte a települést.)
