Vác.hu
  

Tisztelt Ügyfeleink!

 

Tájékoztatom Önöket, hogy

 

2017. július 1-től a "P" jelű, a "Z" jelű, valamint az ún. 
"taxis" (sárga színű) rendszámok

ügyintézése országos illetékességgel, bármely okmányirodában vagy kormányablakban kérelmezhető.

 

A Pest Megyei Kormányhivatal okmányirodáiban és kormányablakaiban előzetes időpont-foglalás alapján kerülhet sor a fenti, különleges rendszámokkal kapcsolatos ügyintézésre.

 

Kormányablakokba időpontot foglalni a 1818-as Kormányzati Ügyfélvonalon vagy saját ügyfélkapun keresztül (www.magyarorszag.hu) van lehetőségük, míg a Váci Okmányirodába az ügyfélkapun keresztül, vagy a 27/512-230 telefonszámon tudnak előzetesen időpontot egyeztetni.

 

Kérjük, hogy a gördülékeny ügyintézés érdekében szíveskedjenek élni az előzetes időpont-foglalás lehetőségével, így elkerülhető a hosszas várakozás.

 

Megértésüket és türelmüket köszönjük!

Vác, 2017. július 11.

dr. Maruszki Gábor s.k.
járási hivatalvezető

 


Tisztelt Ügyfeleink!

 

 

Tájékoztatom Önöket, hogy a Váci Járási Hivatal


Kormányablak Osztályán
(2600 Vác, Dr. Csányi L. krt. 16. és a

2600 Vác, Széchenyi u. 42. Vasútállomás), valamint


Okmányirodai Osztályán
(2600 Vác, dr. Csányi L. krt. 45.)

 

az  „új gépjármű első forgalomba helyezése és a
külföldről behozott,
használt gépjármű első forgalomba helyezése”

ügyek intézésére

csak előzetes időpontfoglalás útján van lehetőség!

Szíves megértésüket kérem és köszönöm!


Vác, 2016. szeptember 2.

dr. Maruszki Gábor s.k.
járási hivatalvezető

 



A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Vác Katasztrófavédelmi Kirendeltségének

 

 

TÁJÉKOZTATÁSA

a tűzvédelmi "házirendről"

Az utóbbi időszakban bekövetkezett jogszabályváltozások szerint a háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- vagy üdülőegységet magában foglaló épületek, épületrészek esetében 2016. március 31-ig kellett írásba foglalni az épületek használatával kapcsolatos tűzmegelőzési szabályokat.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, továbbiakban: OTSZ) az elérendő minimális biztonsági szintet határozza meg, a tűzvédelmi használati szabályok lényege pedig az adott épületre vonatkozó egyedi, az ott lakóktól és tartózkodóktól elvárt magatartásformák összeírása.

 

E tűzvédelmi „házirend” nem jelent többlet terhet azon házak esetében, amelyek már az OTSZ hatályba lépése (2015. március 5.) előtt is léteztek, mivel azokra addig is kötelező volt a tűzvédelmi szabályok írásba foglalása. Az OTSZ alapvetően műszaki tartalmú szabályozás, ezért került ki belőle az érintett előírás, így most egy másik BM rendelet alapján kellett a korábbi tűzvédelmi szabályokat újra elővenni. A még át nem adott, vagy csak a jövőben felépítendő lakóházak tekintetében pedig ki kell dolgozni a szabályokat. A tűzvédelmi szabályzat vonatkozásában a BM rendelet egy újdonságot hozott: annak tartalmaznia kell a készítője nevét és elérhetőségét, valamint a készítő aláírását.

Az érintett épületek köre némileg leszűkült; a régi OTSZ-ben a „kétszintesnél magasabb” kifejezés szerepelt, az új szabályozás pedig a „háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületekre, épületrészekre” vonatkozik.

A tűzvédelmi „házirend” tartalmazza az épületre, épületrészre vonatkozóan a tűzjelzés tartalmi követelményeit, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait, a tárolásra vonatkozó előírásokat, a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat, a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait, a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat, a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait, a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat.

Vác, 2016. április 25.

Kiszelák Ferenc tű. alezredes s.k.
kirendeltség-vezető


 

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS

az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére

 

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tüzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében tilos a növényzet, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett, vagy kerti hulladék szabadtéri égetése, kivéve, ha azt külön jogszabály - pl. növény egészségügyi okból hatósági engedély beszerzése mellett - megengedi. Avar és kerti hulladék égetését csak az adott település önkormányzata engedélyezheti rendeletében, de égetni ebben az esetben is csak a rendeletben meghatározott helyen, napokon és módon szabad. Külterületi ingatlanok esetében, amennyiben az égetést jogszabály megengedi, előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal (irányított égetés). Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett.

A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza. A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének. A felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszélyt jelentő, vagy súlyos kárt okozó tüzek forrásává válhat.

A szabadtéri tűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól, a száraz és szeles időjárás elősegíti a tűz kialakulását, továbbterjedését. Erdőtűz-veszélyes időszakban országos szinten a vidékfejlesztési miniszter, területi szinten az erdészeti hatóság tűzgyújtási tilalmat rendelhet el, mely esetén az érintett területen akkor is tilos a tűzgyújtás - beleértve a kijelölt tűzrakhelyeket is - , ha azt egyébként más jogszabály megengedi.

A jogszabályi tilalom ellenére, illetve jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység miatt az önkormányzat, a környezetvédelmi hatóság és a tűzvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.

Tűzgyújtási tilalommal és erdőtüzekkel kapcsolatos további információkén keresse fel a katasztrófavédelem oldalait (http:\\www.katasztrofavedelem.hu, http:\\.....katasztrofavedelem.hu), vagy a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság honlapját (www.erdotuz.hu). Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság tájékoztató kisfilmjei az alábbi linkeken tekinthetőek meg:

 

http:\\www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=39

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=32

 


 

TÁJÉKOZTATÓ LÓTARTÓK RÉSZÉRE!


A közelmúltban történt lovak fertőző kevésvérűségével (FKV) kapcsolatos események, megjelent hírek/cikkek alapján szeretnénk egy részletes tájékoztatást nyújtani a lótartók részére. A tájékoztatás célja elsősorban a tévhitek eloszlatása, a lótartók jogszabályban foglalt kötelezettségeire való figyelemfelhívás, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Állategészségügyi Osztály (továbbiakban: Hivatal) segítségnyújtása a lovak azonosításához és a prevenció legfontosabb eszközeinek, lehetőségeinek ismertetéséhez.

A lótulajdonosoknak tisztában kell lenniük a lótartással járó felelősséggel és kötelezettségeikkel. Fontos megjegyezni, hogy a jogszabály nem ismerése, nem mentesíti a tartót kötelezettségei megtétele alól. Fontos továbbá, hogy a jogszabályok be nem tartása veszélyezteti egészséges lovaink életét, ezáltal a hazai lóállomány létszámát.

Amit az FKV-vel kapcsolatban tudni kell: „Ha a vérvizsgálat pozitív eredménnyel zárul, akkor az állat fertőzöttségre gyanússá válik. A 41/1997. (V. 28.) FM rendelet előírásai alapján a fertőzöttségre gyanús állatot el kell különíteni, és hatósági megfigyelés alá kell vonni. A vele együtt tartott fogékony állatokat is forgalmi korlátozás alá kell vonni, meg kell figyelni, további laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni.

Ha a további vizsgálatok a betegséget megállapítják, akkor az állatot állami kártalanítás mellett le kell ölni. A betegséget gyógyítani nem lehet. A forgalmi korlátozás a betegség kizárása esetén oldható fel.” (forrás: http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/amit-erdemes-tudni-a-lovak-fertozo-kevesverusegerol)

A fertőzött állatok nem gyógyulnak meg, így veszélyt jelentenek fajtársaikra, illetve egyéb egypatásokra. A fertőzött állat ugyanis a tünetmentes időszakában is ürítheti a vírust egészen élete végéig.

 

Az alábbiakban azokat a jogszabályokat és kötelezettségeket ismertetjük, amelyek betartása elengedhetetlen, ha valamilyen lóféle állatot tartanak (ló, szamár, öszvér).

 

I.    REGISZTRÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG:

A 119/2007. (X.18.) a tartási helyek, tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló FVM rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja értelmében: „Az állattartónak be kell jelentenie és az Országos Adatbázisban nyilván kell tartani minden olyan tartási helyet, illetve tenyészetet, ahol legalább egy lóféle állatot tartanak.”

A tenyészet és a tartási hely Tenyészet Információs Rendszerbe történő bejelentése a www.enar.hu honlapról letölthető űrlapokon a tartási hely szerinti Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályán keresztül tehető meg.

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/pest-megyei-kormanyhivatal-jarasi-hivatalai

 

II.   LÓ-AZONOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

A 110/2013 (IV.9.) a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdése azt írja, hogy „a nem törzskönyvezett lóféléket transzponderrel meg kell jelölni. Ezen lófélék esetében az alternatív jelölés a transzponderrel történő jelölés mellett kiegészítő jelleggel végezhető.

(2) A törzskönyvezett lófélék esetében az alternatív jelölés egyedüli jelölési módszerként alkalmazható, a NÉBIH által jóváhagyott tenyésztési program alapján. Az alternatív jelölés mellett a transzponderrel történő megjelölés kiegészítő jelleggel végezhető. Amennyiben a törzskönyvezett lóféléket alternatív módon nem jelölik meg, a transzponderrel történő megjelölés kötelező.

4.§ (1) Azonosítatlan lóféle egyede forgalomba nem hozható.”

Felhívjuk a figyelmet, hogy a lóféle egyedi jelölésével egyidejűleg a lóútlevél kiváltása kötelező, az adás-vétel során az új tulajdonosra történő átírást kezdeményezni kell, a ló szállítása alkalmával a lóútlevélnek minden esetben kísérnie kell az állatot.

A lóútlevél az 504/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott adatokat tartalmazó hatósági bizonyítvány, amely tartalmazza az azonosító adatokon kívül, az állategészségügyi státuszra vonatkozó információkat is. A lóútlevélre vonatkozóan további információt a 110/2013 (IV.9) Korm.rend. nyújt.

Arra a lótartóra, aki elmulasztja regisztrációs vagy lova azonosítására vonatkozó bejelentési kötelezettségét a 1993. évi CXIV. az állattenyésztésről szóló törvény 45. § (1) bekezdés h) pontja értelmében a „hatóságnak állattenyésztési bírságot kell kiszabnia.

45/A § (2) Az állattenyésztési bírság összege 100 000 Ft-tól 20 000 000 Ft-ig, természetes személy esetében 300 000 Ft-ig terjedhet.”

A lovak azonosítása és a lóútlevél kiváltása Főváros és Pest megye területén Abay Pál megyei lótenyésztési felügyelőnél (70/319-5716) kérelmezhető.

http://www.mlosz.hu/szovetseg/dolgozoink/

 

III.   ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI STÁTUSZ VIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG

Minden fél évnél idősebb lófélének kötelezően rendelkeznie kell 3 éven belüli takonykórra és 3 éven belüli fertőző kevésvérűségre (FKV) vonatkozó vérvizsgálati eredménnyel.

Lovasversenyen, lóversenyen részt vevő, illetve mindazon lovak, amelyeket tartási helyükről más helyre szállítanak:

-       évente kell, hogy FKV-re szűrve legyenek,
-       valamint 3 évente takonykórra.

A fedezőmének esetében pedig kötelező:

-       évente kétszer a takonykór szűrés;
-       évente egyszer FKV (mesterséges termékenyítésnél),
természetes fedeztetésnél 30 napnál nem régebben és sperma  gyűjtés ideje alatt 120 naponként;

-       évente egyszer tenyészbénaságra, vírusos arteritisre és ragályos méhgyulladásra idény előtt.

Fentiekben részletezett kötelező vérvizsgálatokról a 41/1997 (V.28.) az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló FM rendelet, a 61/2002 (VIII.1) az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állategészségügyi feltételeiről szóló FVM rendelet, valamint a 7/2003 (II.4) a ló fertőző arteritise elleni védekezésről szóló FVM jogszabály rendelkezik.

Érvényes, vérvizsgálati eredménnyel nem rendelkező, tehát tisztázatlan állategészségügyi státuszú ló tartása esetén a 2008. évi XLVI az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény 63.§ (1) bekezdése szerint a hatóságnak a lótartóra élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabnia. Tisztázatlan állategészségügyi státuszú vagy azonosítatlan ló tartása esetén bejelentési betegség (például fertőző kevésvérűség) előfordulásakor a lótartót a hatóságnak mindennemű állami kártalanításból ki kell zárnia.

x x x

FENTIEKRE TEKINTETTEL NYOMATÉKOSAN KÉRJÜK A LÓTARTÓKAT, HOGY AMENNYIBEN AZONOSÍTATLAN SZÁRMAZÁSÚ ÉS/VAGY ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI STÁTUSZÚ LOVAKAT TARTANAK, MINÉL ELŐBB TEGYENEK ELEGET A JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOKNAK. BŐVEBB INFORMÁCIÓÉRT FORDULJON A PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI, NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI FŐOSZTÁLYÁNAK ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYA (BERZE TÜNDE ÁLLATTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐ 06/70 903 9788, BERZET@NEBIH.GOV.HU ÉS DR. KULLA ANDRÁS HATÓSÁGI ÁLLATORVOS 06/30 952 4196, KULLAA@NEBIH.GOV.HU), VALAMINT AZ ILLETÉKES PEST MEGYEI JÁRÁSI HIVATAL ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYA FELÉ.

AZ ÖNKÉNTESEN JELENTKEZŐ, LÓTARTÁSSAL FOGLALKOZÓ GAZDÁLKODÓ EGY IDEIG MÉG SZANKCIÓ NÉLKÜL TEHET ELEGET REGISZTRÁCIÓS, LÓ-AZONOSÍTÁSI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI STÁTUSZ VIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉGÉNEK!

Budapest, 2015. július 31.

 

Dr. Tarnai Richárd kormánymegbizott
nevében és megbízásából

dr. Varga Ákos s.k.
osztályvezető


 

Tisztelt Ügyfeleink!

Felhívom szíves figyelmüket, hogy a jövőben a Váci Járási Hivatal Földhivatali Osztálya részére a postai úton történő beadványok címzésénél a borítékon a Földhivatali Osztálynak az alábbi, pontos megnevezése és címe kerüljön feltüntetésre:

Váci Járási Hivatal Földhivatali Osztály
2600 Vác, Káptalan u. 1.


vagy

Váci Járási Hivatal Földhivatali Osztály
2601 Vác, Pf. 41.

A korábbi megnevezések borítékon történő feltüntetése esetén fennáll annak a lehetősége, hogy a küldemény a Központi Érkeztető Rendszerbe (KÉR) kerülhet, ahonnan csak napokkal később érkezik meg az osztályra, és bizonytalanná teszi az ügyirat hatósághoz érkezésének időpontját, az ügyintézési határidők kiszámítását, valamint kihatással lehet a bejegyzések későbbi ranghelyére.

Vác, 2015. június 5.

dr. Maruszki Gábor s.k.
járási hivatalvezető