Milyen épülettorzókat hagyott maga után a Fidesz-KDNP vezetés? – 7.

Tönkrement életek a leghírhedtebb váci torzó árnyékában – 1. rész

Korábban hatrészes sorozatban mutattuk be azokat a városunkban éktelenkedő váci ingatlantorzókat, melyeket a közel egy évtizedes városiránytás után a váci Fidesz-KDNP hagyott a 2019-ben bizalmat kapott új városvezetésre. Sajnos, az akkori lista folytatható – ezúttal Vác egyik legtragikusabb sorsokat maga mögött tudó épületével, a „Vác Plázával” foglalkozunk.

A Vác Pláza-sztori még az elmúlt évezredben indult. A kezdet a váci labdarúgáshoz kapcsolódik. A szérűskerti terület ugyanis úgy került az azóta elhunyt Hovanyecz János tulajdonába, hogy a váci képviselő-testület – egyes vélemények szerint jóval áron alul – eladta azt a váci focigondok megoldását ígérő vállalkozónak.

Az önkormányzathoz került volt kisváci laktanya területén iskolaépítési beruházások történtek. A város által eladott területet megvásárló új tulajdonos pedig 2000. novemberére ígérte, hogy a megkapott helyen egy gigatársasházat épít fel, melyek földszinti részén üzletek lesznek. Az egy évvel korábbi alapkőletételt még Vác akkori országgyűlési képviselője, Imre Zsolt is megtisztelte részvételével, sőt ígéretet tett, hogy az átadás szalagátvágásánál is közreműködik.

Az önálló otthonteremtésben bízó családok szép számmal jelentkeztek és fizettek előleget, melyekből el is indult a beruházás. Aztán a pénz elfogyott, az építkezés megállt, a 122 kialakítandó lakásból egy sem valósult meg. Hovanyecz János halálával a tulajdonos egy hitelező bank lett. A cég csődeljárásából származó pénzekből az előlegezők már nem részesültek, családok mentek anyagilag tönkre, reménykedő emberek élete siklott ki.

Múltak az évek, a torzó több alkalommal is más kezébe kerülhetett, ám az állaga folyamatosan romlott. Hajléktalanok, illegális hulladéklerakók martaléka lett – mindez a városi sportcsarnok és három középiskola szomszédságában.

Aztán 2013-ban felcsillant a remény: szeptemberben a kormánypárti városvezetésnél a Danubius Egyetem Newman Intézetének campusfejlesztési terveivel jelentkeztek. A hasznosítás célja az lett volna, hogy az épületegyüttes romjai helyett egy angolszász típusú felsőoktatási elitintézményt hozzanak létre, zömében unión kívüli, angolul jól beszélő, jól szituált középosztálybeli családok fiataljainak. Az 5,5 milliárdos, túlnyomórészt amerikai magánforrásból finanszírozandó beruházás azonban – több, mint féléves tárgyalássorozat után – az akkori polgármester, Fördős Attila ellenkezésén zátonyra futott. A városvezető határozottan hirdette: márpedig Vácon nem ad lehetőséget a „multikultúra” térhódításának. A szakbizottsági megtárgyalás nélkül a testület elé 2014 márciusában bekerülő elképzelést aztán a fegyelmezett frakciótársainak szavazatával le is söpörte.

Folytatjuk…