Tájékoztatom Önöket, hogy

2017. július 1-tõl a "P" jelû, a "Z" jelû, valamint az ún.
"taxis" (sárga színû) rendszámok

ügyintézése országos illetékességgel, bármely okmányirodában vagy kormányablakban kérelmezhetõ.

A Pest Megyei Kormányhivatal okmányirodáiban és kormányablakaiban elõzetes idõpont-foglalás alapján kerülhet sor a fenti, különleges rendszámokkal kapcsolatos ügyintézésre.

A Kormányablakokba idõpontot foglalni a 1818-as Kormányzati Ügyfélvonalon vagy saját ügyfélkapun keresztül (www.magyarorszag.hu) van lehetõségük.

Kérjük, hogy a gördülékeny ügyintézés érdekében szíveskedjenek élni az elõzetes idõpont-foglalás lehetõségével, így elkerülhetõ a hosszas várakozás.

Megértésüket és türelmüket köszönjük!

Vác, 2017. július 11.

dr. Maruszki Gábor s.k.
járási hivatalvezetõ

Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatom Önöket, hogy a Váci Járási Hivatal
Kormányablak Osztályain

(2600 Vác, Dr. Csányi L. krt. 16.;
2600 Vác, Széchenyi u. 42. Vasútállomás;
2600 Vác, Dr. Csányi L. krt. 45.)

az  „új gépjármû elsõ forgalomba helyezése és a
külföldrõl behozott, használt gépjármû elsõ forgalomba helyezése”
ügyek intézésére 
csak elõzetes idõpontfoglalás útján van lehetõség!

Szíves megértésüket kérem és köszönöm!

Vác, 2019. április 24.

dr. Maruszki Gábor s.k.
járási hivatalvezetõ

A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Vác Katasztrófavédelmi Kirendeltségének

TÁJÉKOZTATÁSA

a tûzvédelmi "házirendrõl"

Az utóbbi idõszakban bekövetkezett jogszabályváltozások szerint a háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- vagy üdülõegységet magában foglaló épületek, épületrészek esetében 2016. március 31-ig kellett írásba foglalni az épületek használatával kapcsolatos tûzmegelõzési szabályokat.

Az Országos Tûzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról, továbbiakban: OTSZ) az elérendõ minimális biztonsági szintet határozza meg, a tûzvédelmi használati szabályok lényege pedig az adott épületre vonatkozó egyedi, az ott lakóktól és tartózkodóktól elvárt magatartásformák összeírása.

E tûzvédelmi „házirend” nem jelent többlet terhet azon házak esetében, amelyek már az OTSZ hatályba lépése (2015. március 5.) elõtt is léteztek, mivel azokra addig is kötelezõ volt a tûzvédelmi szabályok írásba foglalása. Az OTSZ alapvetõen mûszaki tartalmú szabályozás, ezért került ki belõle az érintett elõírás, így most egy másik BM rendelet alapján kellett a korábbi tûzvédelmi szabályokat újra elõvenni. A még át nem adott, vagy csak a jövõben felépítendõ lakóházak tekintetében pedig ki kell dolgozni a szabályokat. A tûzvédelmi szabályzat vonatkozásában a BM rendelet egy újdonságot hozott: annak tartalmaznia kell a készítõje nevét és elérhetõségét, valamint a készítõ aláírását.

Az érintett épületek köre némileg leszûkült; a régi OTSZ-ben a „kétszintesnél magasabb” kifejezés szerepelt, az új szabályozás pedig a „háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülõegységet magában foglaló épületekre, épületrészekre” vonatkozik.

A tûzvédelmi „házirend” tartalmazza az épületre, épületrészre vonatkozóan a tûzjelzés tartalmi követelményeit, az alkalomszerû tûzveszélyes tevékenység szabályait, a tárolásra vonatkozó elõírásokat, a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat, a tüzelõ- és fûtõberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának elõírásait, a tûzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat, a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait, a tûzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó elõírásokat.

Vác, 2016. április 25.

Kiszelák Ferenc tû. alezredes s.k.
kirendeltség-vezetõ

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS

az erdõ- és szabadtéri tüzek megelõzésére

Az enyhébb tavaszi idõjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkezõ tüzek megelõzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tûz, különösen erõs szél esetén. A szabadtéri tüzesetek keletkezésének fõ oka az emberi gondatlanság. A károk akkor elõzhetõek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tûzgyújtás és a tûzmegelõzés alapvetõ szabályaival.

A levegõ védelmérõl szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében tilos a növényzet, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett, vagy kerti hulladék szabadtéri égetése, kivéve, ha azt külön jogszabály - pl. növény egészségügyi okból hatósági engedély beszerzése mellett - megengedi. Avar és kerti hulladék égetését csak az adott település önkormányzata engedélyezheti rendeletében, de égetni ebben az esetben is csak a rendeletben meghatározott helyen, napokon és módon szabad. Külterületi ingatlanok esetében, amennyiben az égetést jogszabály megengedi, elõzetesen engedélyeztetni kell a tûzvédelmi hatósággal (irányított égetés). Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tûzön történõ sütés-fõzés a tûz állandó felügyelete mellett.

A szabadtéri tûzgyújtás feltételeit az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza. A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelõ mennyiségû oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tûz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható idõjárásról, mert a szél kedvez a tûz gyors továbbterjedésének. A felügyelet nélkül hagyott tûz könnyen továbbterjedhet és életveszélyt jelentõ, vagy súlyos kárt okozó tüzek forrásává válhat.

A szabadtéri tûz kockázata jelentõsen függ az idõjárási viszonyoktól, a száraz és szeles idõjárás elõsegíti a tûz kialakulását, továbbterjedését. Erdõtûz-veszélyes idõszakban országos szinten a vidékfejlesztési miniszter, területi szinten az erdészeti hatóság tûzgyújtási tilalmat rendelhet el, mely esetén az érintett területen akkor is tilos a tûzgyújtás - beleértve a kijelölt tûzrakhelyeket is - , ha azt egyébként más jogszabály megengedi.

A jogszabályi tilalom ellenére, illetve jogszabálytól eltérõ vagy hatósági engedély hiányában végzett tûzgyújtási tevékenység miatt az önkormányzat, a környezetvédelmi hatóság és a tûzvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.

Tûzgyújtási tilalommal és erdõtüzekkel kapcsolatos további információkén keresse fel a katasztrófavédelem oldalait (http:www.katasztrofavedelem.hu, http:.....katasztrofavedelem.hu), vagy a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság honlapját (www.erdotuz.hu). Az Országos Tûzmegelõzési Bizottság tájékoztató kisfilmjei az alábbi linkeken tekinthetõek meg:

http:www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=39

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=32

TÁJÉKOZTATÓ LÓTARTÓK RÉSZÉRE!

A közelmúltban történt lovak fertõzõ kevésvérûségével (FKV) kapcsolatos események, megjelent hírek/cikkek alapján szeretnénk egy részletes tájékoztatást nyújtani a lótartók részére. A tájékoztatás célja elsõsorban a tévhitek eloszlatása, a lótartók jogszabályban foglalt kötelezettségeire való figyelemfelhívás, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Fõosztály Állategészségügyi Osztály (továbbiakban: Hivatal) segítségnyújtása a lovak azonosításához és a prevenció legfontosabb eszközeinek, lehetõségeinek ismertetéséhez.

A lótulajdonosoknak tisztában kell lenniük a lótartással járó felelõsséggel és kötelezettségeikkel. Fontos megjegyezni, hogy a jogszabály nem ismerése, nem mentesíti a tartót kötelezettségei megtétele alól. Fontos továbbá, hogy a jogszabályok be nem tartása veszélyezteti egészséges lovaink életét, ezáltal a hazai lóállomány létszámát.

Amit az FKV-vel kapcsolatban tudni kell: „Ha a vérvizsgálat pozitív eredménnyel zárul, akkor az állat fertõzöttségre gyanússá válik. A 41/1997. (V. 28.) FM rendelet elõírásai alapján a fertõzöttségre gyanús állatot el kell különíteni, és hatósági megfigyelés alá kell vonni. A vele együtt tartott fogékony állatokat is forgalmi korlátozás alá kell vonni, meg kell figyelni, további laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni.

Ha a további vizsgálatok a betegséget megállapítják, akkor az állatot állami kártalanítás mellett le kell ölni. A betegséget gyógyítani nem lehet. A forgalmi korlátozás a betegség kizárása esetén oldható fel.” (forrás: http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/amit-erdemes-tudni-a-lovak-fertozo-kevesverusegerol)

A fertõzött állatok nem gyógyulnak meg, így veszélyt jelentenek fajtársaikra, illetve egyéb egypatásokra. A fertõzött állat ugyanis a tünetmentes idõszakában is ürítheti a vírust egészen élete végéig.

Az alábbiakban azokat a jogszabályokat és kötelezettségeket ismertetjük, amelyek betartása elengedhetetlen, ha valamilyen lóféle állatot tartanak (ló, szamár, öszvér).

I.    REGISZTRÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG:

A 119/2007. (X.18.) a tartási helyek, tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszerérõl szóló FVM rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja értelmében: „Az állattartónak be kell jelentenie és az Országos Adatbázisban nyilván kell tartani minden olyan tartási helyet, illetve tenyészetet, ahol legalább egy lóféle állatot tartanak.”

A tenyészet és a tartási hely Tenyészet Információs Rendszerbe történõ bejelentése a www.enar.hu honlapról letölthetõ ûrlapokon a tartási hely szerinti Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályán keresztül tehetõ meg.

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/pest-megyei-kormanyhivatal-jarasi-hivatalai

II.   LÓ-AZONOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

A 110/2013 (IV.9.) a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdése azt írja, hogy „a nem törzskönyvezett lóféléket transzponderrel meg kell jelölni. Ezen lófélék esetében az alternatív jelölés a transzponderrel történõ jelölés mellett kiegészítõ jelleggel végezhetõ.

(2) A törzskönyvezett lófélék esetében az alternatív jelölés egyedüli jelölési módszerként alkalmazható, a NÉBIH által jóváhagyott tenyésztési program alapján. Az alternatív jelölés mellett a transzponderrel történõ megjelölés kiegészítõ jelleggel végezhetõ. Amennyiben a törzskönyvezett lóféléket alternatív módon nem jelölik meg, a transzponderrel történõ megjelölés kötelezõ.

4.§ (1) Azonosítatlan lóféle egyede forgalomba nem hozható.”

Felhívjuk a figyelmet, hogy a lóféle egyedi jelölésével egyidejûleg a lóútlevél kiváltása kötelezõ, az adás-vétel során az új tulajdonosra történõ átírást kezdeményezni kell, a ló szállítása alkalmával a lóútlevélnek minden esetben kísérnie kell az állatot.

A lóútlevél az 504/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott adatokat tartalmazó hatósági bizonyítvány, amely tartalmazza az azonosító adatokon kívül, az állategészségügyi státuszra vonatkozó információkat is. A lóútlevélre vonatkozóan további információt a 110/2013 (IV.9) Korm.rend. nyújt.

Arra a lótartóra, aki elmulasztja regisztrációs vagy lova azonosítására vonatkozó bejelentési kötelezettségét a 1993. évi CXIV. az állattenyésztésrõl szóló törvény 45. § (1) bekezdés h) pontja értelmében a „hatóságnak állattenyésztési bírságot kell kiszabnia.

45/A § (2) Az állattenyésztési bírság összege 100 000 Ft-tól 20 000 000 Ft-ig, természetes személy esetében 300 000 Ft-ig terjedhet.”

A lovak azonosítása és a lóútlevél kiváltása Fõváros és Pest megye területén Abay Pál megyei lótenyésztési felügyelõnél (70/319-5716) kérelmezhetõ.

http://www.mlosz.hu/szovetseg/dolgozoink/

III.   ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI STÁTUSZ VIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG

Minden fél évnél idõsebb lófélének kötelezõen rendelkeznie kell 3 éven belüli takonykórra és 3 éven belüli fertõzõ kevésvérûségre (FKV) vonatkozó vérvizsgálati eredménnyel.

Lovasversenyen, lóversenyen részt vevõ, illetve mindazon lovak, amelyeket tartási helyükrõl más helyre szállítanak:

-       évente kell, hogy FKV-re szûrve legyenek,
-       valamint 3 évente takonykórra.

A fedezõmének esetében pedig kötelezõ:

-       évente kétszer a takonykór szûrés;
-       évente egyszer FKV (mesterséges termékenyítésnél),
természetes fedeztetésnél 30 napnál nem régebben és sperma  gyûjtés ideje alatt 120 naponként;
-       évente egyszer tenyészbénaságra, vírusos arteritisre és ragályos méhgyulladásra idény elõtt.

Fentiekben részletezett kötelezõ vérvizsgálatokról a 41/1997 (V.28.) az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló FM rendelet, a 61/2002 (VIII.1) az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állategészségügyi feltételeirõl szóló FVM rendelet, valamint a 7/2003 (II.4) a ló fertõzõ arteritise elleni védekezésrõl szóló FVM jogszabály rendelkezik.

Érvényes, vérvizsgálati eredménnyel nem rendelkezõ, tehát tisztázatlan állategészségügyi státuszú ló tartása esetén a 2008. évi XLVI az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló törvény 63.§ (1) bekezdése szerint a hatóságnak a lótartóra élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabnia. Tisztázatlan állategészségügyi státuszú vagy azonosítatlan ló tartása esetén bejelentési betegség (például fertõzõ kevésvérûség) elõfordulásakor a lótartót a hatóságnak mindennemû állami kártalanításból ki kell zárnia.

x x x

FENTIEKRE TEKINTETTEL NYOMATÉKOSAN KÉRJÜK A LÓTARTÓKAT, HOGY AMENNYIBEN AZONOSÍTATLAN SZÁRMAZÁSÚ ÉS/VAGY ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI STÁTUSZÚ LOVAKAT TARTANAK, MINÉL ELÕBB TEGYENEK ELEGET A JOGSZABÁLYI ELÕÍRÁSOKNAK. BÕVEBB INFORMÁCIÓÉRT FORDULJON A PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI, NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI FÕOSZTÁLYÁNAK ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYA (BERZE TÜNDE ÁLLATTENYÉSZTÉSI FELÜGYELÕ 06/70 903 9788, BERZET@NEBIH.GOV.HU ÉS DR. KULLA ANDRÁS HATÓSÁGI ÁLLATORVOS 06/30 952 4196, KULLAA@NEBIH.GOV.HU), VALAMINT AZ ILLETÉKES PEST MEGYEI JÁRÁSI HIVATAL ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYA FELÉ.

AZ ÖNKÉNTESEN JELENTKEZÕ, LÓTARTÁSSAL FOGLALKOZÓ GAZDÁLKODÓ EGY IDEIG MÉG SZANKCIÓ NÉLKÜL TEHET ELEGET REGISZTRÁCIÓS, LÓ-AZONOSÍTÁSI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI STÁTUSZ VIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉGÉNEK!

Budapest, 2015. július 31.

Dr. Tarnai Richárd kormánymegbizott
nevében és megbízásából

dr. Varga Ákos s.k.
osztályvezetõ